Bár az elmúlt években érdemben nõtt hazánkban a várható élettartam - 2001-hez képest a férfiaknál több mint öt, a nõknél három és fél évvel -, a statisztikák szerint a lakosság egészségi állapota továbbra is kedvezõtlen képet mutat, és jelentõsen elmarad az ország gazdasági helyzete alapján várhatótól.

A magyarok továbbra is rövidebb, rosszabb minõségû életre számíthatnak nemcsak az Európai Uniót alapító 15 államhoz (EU-15), hanem a visegrádi országokhoz képest is.

A legtöbb haláleset továbbra is szív- és érrendszeri betegségekre vezethetõ vissza, annak ellenére, hogy a keringési elégtelenségbõl adódó halálozás az elmúlt húsz évben jelentõsen csökkent Magyarországon. A százezer lakosra esõ halálozás még mindig több mint kétszerese az EU-15 átlagának.

Mivel a szív- és érrendszeri megbetegedések, illetve halálozások legfontosabb kockázati tényezõi a magas vérnyomás, a cukorbaj, a zsíranyagcsere-betegség, valamint az ezeket elõidézõ elhízás, dohányzás, alkoholizmus, egészségtelen táplálkozás és mozgásszegény életmód, a keringési betegségek megelõzését célzó, nemrég elfogadott komplex program is ezekre koncentrál. Elsõként egy országos szabadidõs testmozgásprogram megvalósítását tûzve ki célul.

A részletek kidolgozása a 2012-2014 között létrehozott egészségfejlesztési irodák, valamint a Nemzeti Diák-, Hallgatói és Szabadidõsport-szövetség feladata lenne, de biztosítanák azt is, hogy országosan mindenütt elérhetõk legyenek "tárt kapus" sportlétesítmények.

Az egészséges táplálkozás elterjesztését továbbra is a közétkeztetési rendelet következetes végigvitelével kívánják elérni, döntõen az iskolákban, a dohányzás visszaszorítása érdekében pedig úgynevezett leszokást segítõ pontok létrehozását tervezik.

A szívinfarktust vagy stroke-ot elszenvedõ betegeknél pedig egyrészt a kardiológiai és neurológiai szakellátás további fejlesztését tervezik, másrészt olyan lakossági felvilágosító kampányokat, amelyek segítenek a beteg ellátásáig eltelt idõ lerövidítésében.