A lengyel háztartások 54 százalékkal, a szlovákok 42 százalékkal, míg a csehek 36 százalékkal tudták növelni fogyasztásukat.

A vásárlóerõ-paritáson számolt fogyasztásban is le vagyunk maradva a régiótól. A magyar háztartások egy fõre jutó fogyasztása euróban és vásárlóerõ-paritáson (PPS) mindössze 4 százalékponttal közelített az EU28 országok átlagához 2002 és 2016 között. Eközben a másik három országban ennél jelentõsebb növekedés mérhetõ: a szlovákok euróban számolva 28, PPS-ben 23, a lengyelek 11, illetve 18, míg a csehek 14, illetve 11 százalékponttal közelítettek az EU28 átlagához.

Két további szomszédos ország, Horvátország és Románia EU28-hoz mért egy fõre jutó fogyasztásának alakulása jelentõsen különbözõ pályát ír le. A horvátok hozzánk hasonló szintrõl s hozzánk hasonlóan alig javultak, miközben a románok a többi vizsgált országhoz képest jóval alacsonyabb bázisról indulva jelentõsen közelítették az uniós átlagot. Mindezek eredményeként jelenleg a fenti országok közül euró alapon csak Románia marad el tõlünk, PPS alapon azonban már egyikük sincs mögöttünk.

Az Európai Bizottság elõrejelzése alapján 2018-ra a magyar háztartások növekedési hátránya a lengyelekhez képest tovább növekszik, a szlovákokhoz képest stagnál, míg a csehekhez képest valamelyest csökken.

A GKI szerint a leszakadásunkért elsõsorban a 2006-ig tartó költekezést követõen elkerülhetetlenné vált kiigazítás, a Magyarországot különösen erõsen érintõ 2008-2009-es világgazdasági válság, majd a 2010-11. évi élénkítési kísérletet követõ újabb kiigazítás (Széll Kálmán terv) a felelõs.

Ráadásul a magyarok fogyasztása jelentõsen eltér az egyes jövedelmi csoportokban. A KSH Háztartásstatisztika adatbázisa alapján (melynek adatai 2003 és 2016 közötti idõszakra állnak rendelkezésre) a fogyasztás bõvülésének üteme jelentõs eltérést mutat.

Az alsó három jövedelmi tizedbe tartozó háztartások egy fõre jutó nominális fogyasztása 52-61 százalék között nõtt a vizsgált 13 év során, míg a 6-10. decilis reprezentánsai 83 százalék feletti bõvülésre voltak képesek.

Vagyis ezen idõszakban nõtt az alacsony és a magas jövedelmû rétegek közti szakadék. A szétválás a teljes vizsgált idõszakra jellemzõ volt, ugyanakkor 2010 után még gyorsult is a polarizáció.