2017-ben a jégesõ egy baranyai gazdaságnak 100 millió forintnyi kárt okozott, Borsodban két mezõgazdasági üzem pedig hasonló okokból együtt több mint 120 millió forint kártérítést kapott. Emellett Baranyának, Bács-Kiskunnak és Szolnok megyének is komoly jégkárokkal kellett szembenéznie: ezeken a területeken is igen jelentõs, 50 millió forintot meghaladó károk keletkeztek – derül ki a Generali Biztosító adataiból.
A klímaváltozás hatásai a magyar mezõgazdaságban érintettek számára kézzelfoghatóak: egy Baranya megyei gazdaságnak például közel 100 millió forintos kára keletkezett egy jégesõ után, de a tavaszi fagy is komoly bajokat okozott, fõleg a gyümölcstermesztõknek.
A NASA kutatásai szerint 2016 februárjában a globális földfelszíni átlaghõmérséklet 1,35°C-kal magasabb volt az 1951 és 1980 között mért átlagnál – és várhatóan itt nem fog megállni a felmelegedés. Nem véletlen, hogy a World Economic Forum globális kockázatokat taglaló éves riportja is azt tartja a következõ 10 év legnagyobb problémájának, hogy nem leszünk képesek mérsékelni a klímaváltozást, illetve megfelelõen alkalmazkodni hozzá. A mezõgazdaság is egyre inkább ki van szolgáltatva a szélsõséges idõjárási jelenségeknek.
A gyümölcstermelõknek sem volt felhõtlen évük tavaly, a tavaszi fagy fõleg õket érintette: a hagyományosan almatermesztõ Szabolcs-Szatmár-Beregben és Zala megyében több 10-20 millió forintos kárt is térített a biztosító. Ezek mellett milliós károkat okozott a tûz, a vihar és a téli fagy is számtalan termelõnél országszerte. A növényeken túl bebizonyosodott, hogy az állatállományokat, az erdõket és egyéb mezõgazdasági vagyontárgyainkat is fokozottabban kell védenünk. A viharos szél súlyos károkat okozott a mezõgazdasági épületek tetõszerkezeteiben, és jelentõsen nõtt a villámcsapások miatti túlfeszültség okozta károk darabszáma és kárértéke is.
A biztosításon túl jó praktika lehet, ha már a növényfajta kiválasztásakor a strapabírást tartjuk szem elõtt, gibberellin hormonnal permetezünk, illetve ha a metszés módját és idõpontját is gondosan választjuk meg. A mostani idõjárási körülmények mellett leginkább azoknak a növényeknek az érzékenysége nõ, amelyeknek nincs mélynyugalmi állapota, vagy már túlvannak ezen a védekezési rendszerként funkcionáló idõszakon.
A hideg hatására az áttelelõ lágyszárúak amegfelelõ tavaszi és nyári fejlõdéséhez is szükségük van. Ha ugyanis nincs igazi tél, az áttelelõ kórokozók és kártevõk is túl nagy számban vészelik át ezt az idõszakot, ami a növényvédelmi költségeket is növeli. Bár jelenleg még nem kritikus a helyzet, az idõjárás könnyen okozhat meglepetéseket a közeljövõben.