A legfejlettebb ipari államokat tömörítõ OECD rendszeresen közzéteszi adatait a lakossági megtakarításokról. Az adatok összevetésébõl kiderül, hogy Magyarország hol tart e tekintetben régiós, európai, illetve a világ országainak rangsorában. 

Az OECD egyik vizsgálatban a lakosság átlagos megtakarításait az éves fizetéssel vetik össze. Ennak alapján inkább a stagnálás volt megfigyelhetõ, az utóbbi évekkel összehasonlítva nem nagyon változott Magyarország relatív pozíciója. Jelenleg a magyar háztartások átlagosan az éves fizetésük 2,8-szorosának megfelelõ megtakarítással rendelkeznek. Ennek bõ duplája az, ami a nyugat-európai országoknál megszokott. De ezen nincs is mit csodálkozni, hiszen az életszínvonal valóban sokkal magasabb egy tõlünk nyugatabbra lévõ országban, mint a régiónkban vagy Magyarországon. A régiós átlaghoz képest azonban több megtakarítással rendelkeznek a magyar háztartások.

Ajánlatos megnézni az egy fõre jutó megtakarítási összeget is, hiszen ez még jobban mutatja a szakadékot az egyes európai régiók között. Míg Nyugat-Európában az egy fõre jutó átlagos vagyon megközelíti a 27 millió forintot, addig Magyarországon mindössze 2,6 millió forintról beszélhetünk. A lakosság jelentõs része azonban semmilyen megtakarítással sem rendelkezik, míg egy szûk rétegnek az átlaghoz képest jóval nagyobb a megtakarítása.

Elsõre furcsának tûnhet, hogy ha a megtakarításokat az éves jövedelemhez  mérjük. Akkor ugyanis a közép-kelet-európai régióhoz képest elõbbre tartunk, viszont az egy fõre jutó érték tekintetében már elmaradunk a régiótól. Ennek magyarázata, hogy a mutató kiszámításakor a teljes lakosságra vetítetik a megtakarításokat, és nem a dolgozókra.

Mindez semmit sem változtat a tényen, vagyis azon, hogy egy magyar állampolgárnak átlagosan tizedannyi megtakarítása van, mint egy nyugat-európainak. Ráadásul a mediterrán országok is hazánk elõtt járnak, ott átlagosan bõ háromszoros a különbség a megtakarítások értékét tekintve.

A megtakarítások összetételét áttekintve több olyan specialitással lehet találkozni, ami kifejezetten a magyar lakosság sajátja. Ide sorolhatjuk a következõket:

•  hagyományosan magas a magyar emberek készpénztartása (15 százalék), de ez egyébként az egész régióra jellemzõ,

• a nagyon alacsony betéti kamatok miatt a betétektõl teljesen elfordult a lakosság, még Nyugat-Európában sem áll ilyen alacsonyan (34 százalék) a betétek részesedése,

•  a részvények nem hozzák lázba a magyarokat, ellenben a nyugat-európaiakkal,

•  kifejezetten magas arányban (16 százalék) tart a lakosság nálunk befektetési jegyeket,

•  az életbiztosítások sokkal kisebb szerepet töltenek be a megtakarítások között (7 százalék), mint a nyugati országokban,

•  az egyéb kategória kiemelkedõen magas aránnyal (25 százalék) rendelkezik, ami a lakossági állampapírok nagy népszerûségének számlájára írható.

A megtakarításokon belül a betétek közel egyharmados arányt képviselnek és ebben nagy szerepe van annak, hogy itt vannak kimutatva a lakástakarékpénztáraknál elhelyezett betétek és a befizetésekhez tartozó állami támogatás is. Az elérhetõ adatok szerint 2003-2016 között a betétállomány a szektorban évente átlagosan 16 százalékkal nõtt és nagy valószínûséggel két számjegyû bõvülésre került sor 2017-ben is.

Összességében 2016 végén 724 milliárd forint volt a lakástakarékoknál, miközben a betétekben az OECD szerint bõ 8000 milliárd forint volt. Úgyis fogalmazhatunk, hogy a betétek között megközelítõleg minden 10. forint a lakástakarékoknál van. A szektor népszerûségét elnézve pedig minden ok megvan rá, hogy a részesedésük növekedjen. A 30 százalékos állami támogatással együtt ugyanis akár két számjegyû hozamot is realizálni lehet.