A Friss vezérigazgatója, Jeroen Morrenhof szerint egyes régiókban, például Közép-Kelet-Európában a csalás veszélye legalább háromszorsa az európai átlagnak. Ez a biztosítóknak komoly veszteséget jelenthet, amit az ügyfelekre hárítanak, magasabb biztosítási díjakat eredményezve.

Az átlagos európai kárigények 1000-2000 euró közöttiek, ami jól érzékelteti a probléma nagyságát, és költségességét. Becslések szerint egy átlagos európai család évi átlag 150 euróval többet költ biztosításra a csalások miatt.

A csalások manuális kiszûrése ugyan segít, de a technológia bevonására is szükség van ahhoz, hogy jóval költséghatékonyabbá váljon a csalások felderítése – állítja Morrenhof. Ehhez megelõzõ kockázatkezelésre, jobb csalásfelderítési módszerekre van szükség.

A biztosítók számára jelenleg több eszköz is rendelkezésre áll a csalások felderítésére és megelõzésére. Ezek közé tartozik a historikus adatokon alapuló prediktív modellezés, vagy a viselkedési modellek használata, amely a normál viselkedési mintáktól való eltérés kimutatására szolgál. Léteznek ezen kívül szabályokat kezelõ szoftver motorok (rule engine), amelyek if-then-else típusú szabályokat követnek. A szociális kapcsolatok elemzésével meghatározható, hogy létezik-e hálózati kapcsolat az ügyfelek, valamely harmadik fél, tárgyak, telefonszámok, bankszámlák, címek, stb. között. A Friss szerint a legjobb modell, a fenti négy típusú modell egyfajta hibrid változata, amely akár 7-9-szer pontosabban képes felismerni egy csalási esetet, mint a manuális felderítés.

Ezek mellett a külsõ adatforrások, például kormányzati statisztikák, hitelbírálatok, cégregisztrációs adatbázisok bevonása is növeli a felderítés pontosságát. A Friss is folyamatosan új technikákkal, technológiákkal bõvíti platformját, most például olyan fénykép szûrési technológiával, amellyel megállapítható, hogy mikor készült a fotó, és hogy változtattak-e azon bármit. Hamarosan olyan új technológiát is bevezetnek, amellyel az online kárbejelentéseknél lehet ellenõrizni, hogy a bejelentõs személy valóban a biztosításra szerzõdött ügyfél-e, a telefonhang alapján pedig kiszûri, hogy stresszes-e a bejelentõ, ami potenciálisan csalásra utaló jel lehet –közölte Morrenhof.