A kormány által bevezetett kedvezményes áfa, a kibõvített családi otthonteremtési kedvezmény, és az, hogy a rendkívül alacsonyra leszorított kamatok és hozamkörnyezet a befektetõket az ingatlanvásárlásra ösztönzi, mind erõteljesen (és egyszerre) fûti az ingatlanpiacot. Minderre még további „bombát” is dobtak a csok-hoz jutás feltételeinek enyhítésével. Az árak az egekbe szálltak, közben már belátható közelségbe került a kedvezményes áfa kivezetésnek idõpontja, ami miatt nõnek az aggodalmak.
Az ilyen mesterségesen felpumpált folyamat után szinte biztosan kijózanodás jön. Ennek bekövetkezésétõl alighanem tart az MNB is. A jegybank ugyanis újabb ajánlásokat adott ki az „ingatlanokkal összefüggõ kockázatok kezelésérõl”. Az egyik elvárási csomag – amelynek kiadása elõtt az MNB 13 pénzügyi intézménynél fedezetértékelési felmérést is végzett – részletezi az értékbecslési módszerekkel, módszertanokkal kapcsolatos alapvetõ kívánságokat. Meghatározza az értékelés aktualizálása és felülvizsgálata, illetve a teljes körû értékbecslés fogalmait, és kitér a jövedelemtermelõ ingatlanok (ahol az ingatlan nem csak fedezet, de a hitel visszafizetésének forrása is) piaci értékmeghatározásának speciális szempontjaira is.
A bankoktól elvárja az MNB, hogy a piaci feltételek jelentõs változása esetén az ingatlan értékének és érvényesíthetõségének vizsgálatára egyaránt kiterjedõ, teljesen új értékelést végezzenek. A hitelintézeteknek rögzíteniük kell az értékváltozásokat, mielõtt azok elérik a 20 százalékot.
Mint a jegybank hangsúlyozta: a piac szereplõinél minimalizálni szükséges annak esélyét, hogy – akár már a fedezetbe való befogadáskor – az ingatlanok nyilvántartott és valós piaci értéke eltérjen. A 2018. július 1-jétõl alkalmazandó ajánlás ennek érdekében rögzíti az ingatlanértékelés kapcsán a pénzügyi intézményektõl elvárt belsõ szabályozásokat (és az azokhoz alkalmazandó értékeket). Az értékbecslõkkel szemben – az általános elvárásokon felül – részletes szakmai és etikai követelményeket is megfogalmazott a jegybank.
A jelenlegi helyzetben nagyon is indokoltnak tûnnek azok az elvárások, amelyeket az MNB a hitelbedõlések számának esetleges újbóli növekedése miatt fogalmazott meg. Mint leírták: az elért eredmények alapján tervezett módosítások (például a work out szervezet leépítése) csak olyan mértékûek legyenek, hogy egy a jövõben esetlegesen újra felépülõ nem teljesítõ hitelek állománykezelését a felhalmozódott tapasztalatokon alapulva és már jóval korábbi fázisban lehetõvé tegye.
A legalább 5 százalékos piaci részesedésû hitelintézet esetében a jegybank elvárja a nem teljesítõ hitelek (NPL) kezelésével összefüggésben külön bizottság létrehozását. Az NPL stratégia és az annak gyakorlati megvalósítását célzó végrehajtási terv kidolgozását elsõként 2019 elsõ negyedévének végéig várják el. Különösen azoknak a bankoknak kell kiemelten odafigyelniük, amelyeknél a nemfizetõ hitelek aránya meghaladja a 10 százalékot.