Kandrács Csaba, az MNB ügyvezetõ igazgatója többek között az alábbiakról beszélt elõadásában: 

Az MNB tudatosan jól kommunikálható, világos módon tette közzé néhány hete biztosításpiaci jövõképét, amelyet a szakma szempontjából fõleg a jövedelmezõségi elvárásokat illetõen ért kritika - ezek azonban nem kõbe vésett vagy tûzzel-vassal megkövetelt számok az MNB részérõl.

Pozitív tendencia látszódik az öngondoskodásban, de van tér hová fejlõdni: 10 év alatt 1 millió új öngondoskodót szeretne látni az MNB. Jó hír, hogy a nemzetközi trend szerinti 5,6%-os ütem felett, 6,3%-kal nõtt 2017-ben az életbiztosítási tartalékok állománya. Az MNB növekvõ versenyt szeretne látni a magyar biztosítási piacon (ez jellemzõ volt az elmúlt 10 évre is), az értékesítést pedig innovatív csatornákra szeretné terelni.

Tavaly 6,7%-kal nõtt a magyar biztosítási piac díjbevétele, ami meghaladta a nominális GDP növekedését. A szektor díjbevétele meghaladta a válság elõtti szintet (931 vs 948 milliárd forint), fióktelepekkel együtt pedig meghaladta az 1000 milliárd forintot.
Mûködnek az MNB etikus életbiztosítási elvárásai: az átlag TKM 3,55%-ra csökkent, és Kandrács Csaba szerint ott vagyunk, ahol lennünk kell. Eközben enyhe fordulat történt a nem-élet ági kombinált mutató trendjében, de még valamivel az MNB 85-90%-os célsávja alatt van.

A szektor tavaly 24,3%-os tõkearányos megtérülést (ROE) ért el, ami nemzetközi összevetésben magasnak mondható, és jóval magasabb az MNB 10-15%-os célsávjánál. "Ezt mi nem minõsítjük, ez van" - fogalmazott Kandrács, de hozzátette: szeretnének a nemzetközi trendekhez közelítõ, kevésbé volatilis eredményadatokat látni a biztosítási szektorban.

Összességében a piaci koncentráció, a kombinált mutató és a jövedelmezõség szerint kellene a piacnak leginkább közelíteni a kívánatos szinthez.