Zolnay Judit (MetLife) szerint a régiós országokban sokkal nagyobb volt a kiegészítõ és a kockázati életbiztosítások értékesítésének aránya már az elmúlt években is, mint Magyarországon. Emellett egyre nehezebb a piacra életbiztosítási értékesítõket vonzani. A tanulság az, hogy sokkal többet kell a diverzifikációval foglalkozni, és hatékonysági kérdésekre koncentrálni a biztosítóknál. Pandurics Anett (Posta Biztosító) szerint a biztosítási piac a díjbevételi számok alapján "túlreagálja" a gazdasági növekedést (nagyobb a kilengése). Magyarország a kockázati életbiztosítások és az egészségbiztosítási termékek területén alulteljesítõ, de a megtakarítási termékekre továbbra is nagy szüksége van a társadalomnak, a gazdaságnak. Egy másik kérdésre azt mondta: a biztosítási piacon sokkal kisebb drámák történtek, mint a bankszektorban, ez is indokolja az MNB-vel való más kapcsolatot. Kálózdi Tamás (Signal) nem élte meg visszaesésként az elmúlt évtizedet, a számokban látható volatilitást szerinte is többek között a hosszú táv és a kockázati jellegû termékek szerepének erõsítésével lehetne csökkenteni. Kádár Gabriella (CIG) szerint nem elvesztegetett az elmúlt 10 év, õk ez alatt a nulláról épültek fel, és olyan változások történtek a szabályozásban, amely optimizmusra ad okot. Kurtisz Krisztián (Uniqa) szerint nagyot nyert a szektor az elmúlt 10 évben: megtanulta, hogyan kell a hektikus idõszakok után kommunikálni az ügyfelek és a felügyelet felé.

Kádár Gabriella (CIG Pannónia) azt mondta, nincs olyan eleme a koncepciónak, ami ne tetszene neki, az tetszik neki eleve, hogy van az MNB-nek koncepciója. Kurtisz Krisztián (Uniqa) Pandurics Anettnek (MABISZ) és Nagy Koppánynak (MNB) megköszönte a szakma és a felügyelet jó együttmûködését, az MNB jövõképével kapcsolatban a jövedelmezõségi elvárással kapcsolatban fogalmazott meg némi kritikát, mondván, nem mindegy, mely tevékenységi szegmensrõl beszélünk. Kálózdi Tamás (Signal) is üdvözölte a koncepciót, kis hiányosságként említve, hogy piaci sokkal és innovációval nem számol a tanulmány. Pandurics Anett (Posta Biztosító) a piaci koncentrációval kapcsolatos célokat illetõen elmondta: a mutatókra ellentétes folyamatok hatnak. Nem az a lényeg, hogy kevés szereplõ legyen a piacon, hanem hogy erõsebb verseny alakuljon ki közöttük. Ez utóbbit Kandrács Csaba (MNB) is megerõsítette. Ami a költséghányadot illeti, Pandurics Anett szerint a díjszint növelésével kell elsõsorban növelni, mert egyelõre túl alacsony. A növekedés mellett hatékonyságnöveléssel, és nem önmagában költségcsökkentéssel valósítható meg az MNB elvárása.

Kurtisz Krisztián (Uniqa) nem tart a fintechektõl és az insurtechektõl, kifejezetten örül nekik, mert az ügyfeleknek jobb lesz. A biztosítóknak csak adaptálódniuk kell az új helyzetekhez. Kádár Gabriella (CIG) felhívta a figyelmet, hogy az innovációk és a szabályozás iránya között sok ellentmondás lehet, másrészt arra is, hogy az ügyfeleknek is tanulniuk kell, sok mindenre nincsenek még felkészülve. Kálózdi Tamás (Signal) szerint a fiatal generációk okos eszközöket, végtelenül leegyszerûsített technológia alapú megközelítést igényelnek, csak így lehet õket egyáltalán megszólítani is. Zolnay Judit (MetLife) felhívta a figyelmet: az értékesítésben érzelmeket kell felkelteni, erre pedig jó darabig változatlanul csak az emberek lesznek képesek. Pandurics Anett (Posta Biztosító) szerint ugyanakkor nem véletlen, hogy éppen a közvetítésben jelentek meg elsõsorban az innovatív startupok.