A negyedik negyedévben 829 millió eurót, éves szinten 3,3 milliárdot ért el az utasforgalom többlete, az elõzõ évi bázishoz képest októbertõl decemberig átlag fölött, 9,2 százalékkal emelkedett az utazási szolgáltatások egyenlege – derül ki a KSH Nemzetközi utazások jelentésébõl. 

Jelentõsen, 11 százalékkal nõtt a turisztikai célú beutazások száma Magyarországra, az ide látogató 12 millió külföldi a korábbinál 9 százalékkal többet, 427 milliárd forintot költött. 

Minimálisan csökkent az egynapos és csaknem 10 százalékkal nõtt a többnapos itt-tartózkodások száma a negyedik negyedévben, az egynapos beutazások száma azonban éves szinten emelkedett. 

A külföldre látogató magyarok 2017 utolsó három hónapjában 8,8 százalékkal többet fordítottak utazásaikra, mint 2016 negyedik negyedévében, az év egészét tekintve külföldi költéseik összege elérte a 816 milliárd forintot, amibõl 159 milliárd a kiutazások kétharmadát jelentõ egynapos utakhoz kötõdött.

Negyedik éve töretlenül emelkedik a turisztikai célú ki- és beutazások száma, az azokhoz kapcsolódó kiadások tavaly már meghaladták a 800 milliárd forintot. A beutazások száma 2014 óta töretlenül növekszik, az akkorihoz viszonyítva 24 százalékkal érkeztek többen hazánkba. Tavaly 3,9 és 7,4 százalékkal nõtt a be- és kiutazások száma – közölte a KSH. Az utolsó negyedévben a schengeni külsõ határ forgalma összességében 4 százalékkal emelkedett, 8,8 millió külföldi és 3 millió magyar állampolgárságú utazó lépte át.

A légi közlekedésben folyamatosan dõlnek meg a rekordok, Budapesten csaknem negyedé­vel, a kis vidéki repülõtereken összességében 34 százalékkal nõtt az utasforgalom, Debrecenben pedig 41 százalékkal ugrott meg október–novemberben.

Nyáron a charterjáratok, télen a karácsonyi hazalátogatások miatt ugrik meg a vidéki repülõterek forgalma. A budapesti repülõtér 4,5 millió fõs schengeni külsõ határforgalmának több mint negyedét a magyarok, egyötödét már az Egyesült Királyságból érkezõk utazásai tették ki legutóbb. Tizedével többen lépték át az év végén az ukrán határt, miközben például 2,1 százalék volt a csökkenés a román határszakaszon a bázisidõszak 15,3 százalékos növekedése után. A román–magyar határszakaszon 3,6 százalékkal nagyobb mértékben csökkent a magyar utazók száma a külföldieknél, a szerb határszakaszon viszont 18, az ukránon 13, a horvát határátkelõkön 2,3 százalékkal több belföldi utazott át, mint az elõzõ év azonos idõszakában. A legnagyobb forgalmúnak számító román határszakaszt átlépõ 23 millió utazó mintegy kétharmada román, 14 százaléka magyar, 7,9 százaléka bolgár állampolgár. A 12 milliós forgalmú szerb oldalon a legtöbb határátlépõ szerb, az ukrán határszakaszt átlépõk fele magyar volt.

A magyarok tavaly 20,3 millió látogatást tettek külföldön, 57 napot töltöttek a különbözõ országokban, ami 4,7 százalékkal hosszabb átlagos idõ, mint 2016-ban volt. Különösen az egynapos, munkavégzési célú kiutazások száma nõtt, 8,1 százalékkal. 

A többnapos kiutazások közül 50 százalékot meghaladó mértékben nõtt az Olaszországba, Ukrajnába és Spanyolországba tett turisztikai célúak volumene, az egynapos túrák zöme Ausztriába és Szlovákiába irányult. Negyedévrõl negyedévre nõtt a kiutazások száma, év végére 10 százalék fölötti mértékben. A külföldiek 55 milliószor látogattak hazánkba, 7,2 százalékkal többet, átlagosan 15,2 ezer forintot költöttek naponta.