A pénztári befektetések reálhozama az elmúlt másfél évtizedben átlagosan 3,5 százalékra rúgott, a tavalyi évben pedig megközelítette az 5 százalékot. A pénztárválasztáshoz a tagoknak a minél hosszabb távú múltbeli teljesítményeket és a különbözõ pénztári portfóliók jellemzõit célszerû figyelembe venni.
Az MNB – jogszabályi kötelezettségének eleget téve – honlapján közzétette az önkéntes- és magánnyugdíjpénztárak 2017. évi, illetve a hosszú távú (10, 15 éves) befektetési teljesítményét bemutató hozamrátákat.
Az önkéntes nyugdíjpénztárak tavaly – a záró vagyonnal súlyozottan – átlagosan 6,91 százalékos nettó, a befektetésekkel kapcsolatos költségek levonása utáni hozamot értek el. A pénztárak teljesítménye tehát az elõzõ évben is jelentõsen, közel 5 százalékkal meghaladta a 2,10 százalékos december/december alapon számított éves inflációt, csakúgy, mint az elmúlt néhány esztendõben. A kockázatvállalási hajlandóságtól és a vagyonkezelési teljesítménytõl függõen természetesen akár számottevõ eltérések is tapasztalhatók az egyes pénztári portfóliók hozameredményeiben. A 10 és 15 éves hozameredmények áttekintése alapján azonban látható, hogy továbbra is az inflációt meghaladó átlagos vagyongyarapodás jellemzi a pénztárakat.
A növekedési jellegû (magasabb kockázatú) és a kiegyensúlyozott jellegû (közepes kockázatú) portfóliók kedvezõ éves teljesítménye nagyrészt az éven túli lejáratú hazai állampapírok, s a közép-európai térség vezetõ részvényei jelentõs árfolyam-emelkedésének köszönhetõ. A klasszikus jellegû (alacsonyabb kockázatú) portfólióknál viszonylagosan nagyobb a rövidebb lejáratú állampapírok és kisebb a részvények aránya, így ezek jellemzõen alacsonyabb hozamokat értek el.
A zárt, munkahelyi alapon szervezõdõ önkéntes nyugdíjpénztáraknál tavaly a legjobb nettó hozamteljesítmény 17,08 százalékos volt. A nyílt pénztáraknál az egyik piaci szereplõ a növekedési jellegûek közt is kockázatvállalónak számító portfóliója végzett az elsõ helyen nettó 15,45 százalékos teljesítményével.
A pénztárak 15 éves átlagos nettó hozamrátái többnyire 3-4 százalék reálhozamot tartalmaznak, vagyis ebben az idõszakban évente átlagosan ennyivel múlták felül az inflációt, a 15 éves reálhozamráták záró vagyonnal súlyozott átlagos értéke pedig 3,45 százalék volt. Ez azt jelenti, hogy változatlanul hosszabb távon is értékálló, az inflációt érdemben meghaladó befektetési eredményeket érnek el a magyarországi önkéntes nyugdíjpénztárak.
Az MNB fontos társadalmi célnak tartja, hogy minél több aktív munkavállaló rendelkezzen a nyugdíjkiegészítési célú megtakarítások (önkéntes nyugdíjpénztár, nyugdíjbiztosítás, nyugdíj-elõtakarékossági számla) valamelyikével, melyeket az állam 20 százalékos adókedvezménnyel is támogat.
Az önkéntes nyugdíjpénztár széles kör számára elõnyös lehet, többek közt a jogszabály által korlátozott kedvezõ költségek, és a hosszú távú jó hozamteljesítmény miatt. A megfelelõ nyugdíjkiegészítési cél itt nemcsak egyszeri nagy, hanem folyamatos kisebb összegû – az MNB javaslata szerint a havi jövedelem 3-9 százalékára rúgó – befizetésekkel is elérhetõ.