A kutatók az elmúlt 2000 év év évgyűrűinek tanulmányozása után megállapították, hogy az északi féltekén az elmúlt két évezred legforróbb nyarát 2023-ban tapasztalták.

A kutatók mind a megfigyelt, mind a modellezett felszíni léghőmérsékleteket felhasználták az egyes évek júniustól augusztusig tartó időszakára, valamint 2000 év fáinak évgyűrűire vonatkozó adatait.

A Nature című folyóiratban közzétett eredményeik azt mutatták, hogy 2023 nyara az északi féltekén a Római Birodalom fénykora óta a legmelegebb volt.

„Ha visszatekintünk történelmünkben, láthatjuk, hogy a közelmúltban milyen drámai a globális felmelegedés” - mondta Ulf Büntgen, a tanulmány társszerzője, a Cambridge-i Egyetem földrajztudományi tanszékének professzora egy nyilatkozatban. „2023 kivételesen meleg év volt, és ez a tendencia folytatódni fog, hacsak nem csökkentjük drámaian az üvegházhatású gázok kibocsátását.”

Az eredményekből az is kiderült, hogy az északi félteke már túllépte a Párizsi Megállapodásban meghatározott 1,5 Celsius-fokos határértéket, amely a globális felmelegedés megfékezését és az éghajlatváltozás legsúlyosabb hatásainak megelőzését célozza.

Az Európai Unió Kopernikusz Éghajlatváltozási Szolgálata (C3S) megállapította, hogy 2023 szeptemberében a júniustól augusztusig tartó időszak volt a legmelegebb nyár, amelyet valaha is feljegyeztek. Továbbá a C3S tavaly decemberben azt jósolta, hogy 2023-at a rekordok legmelegebb évének fogják nevezni.

Amint az új tanulmány kutatói rámutattak, a feljegyzések gyakran vagy helyileg, vagy dátum szerint korlátozottak, a felmelegedés műszeres bizonyítékai jellemzően 1850 körül vagy későbbre nyúlnak vissza. A régebbi rögzített adatok is ellentmondásosak lehetnek.

A fák évgyűrűi segítettek kitölteni az ismeretek hiányosságait és pontosabb méréseket végezni a történelmi nyári hőmérsékletről, és a tanulmány megerősítette a rekordot jelentő nyári hőséget.

A kutatók a fák évgyűrűinek adataiban szereplő melegebb nyarak közül sokat az El Niño eseményekhez kapcsoltak, de megjegyezték, hogy a növekvő kibocsátás és a globális felmelegedés erősebb El Niño eseményekhez vezetett, mint amilyen a 2023-ban tapasztalt is volt.

„Igaz, hogy az éghajlat mindig változik, de a 2023-as, üvegházhatású gázok okozta felmelegedést az El Niño-viszonyok még tovább erősítik, így hosszabb és súlyosabb hőhullámok és hosszabb aszályos időszakok következnek be” - mondta Jan Esper, a tanulmány vezető szerzője, a németországi Johannes Gutenberg Egyetem Mainz professzora. „Ha az összképet nézzük, ez azt mutatja, mennyire sürgős, hogy azonnal csökkentsük az üvegházhatású gázok kibocsátását.”

A tanulmány szerzői arról számoltak be, hogy az El Niño idén nyár elején rekordhőmérsékleteket hozhat, bár a Nemzeti Óceán- és Légkörkutató Hivatal (NOAA) előrejelzői a múlt hónapban az El Niño gyengülésére utaló jeleket találtak. A NOAA illetékesei 69%-os valószínűséget jósoltak a júliustól szeptemberig tartó La Niña eseményre is.

Egy La Niña esemény, amely nyártól a tél elejéig vagy még tovább tarthat, más káros éghajlati hatásokkal is járhat. Ez az éghajlati esemény gyakori trópusi viharokat és hurrikánokat hozhat az Egyesült Államok keleti részére - számolt be a PBS -, valamint az USA délnyugati részén megnövekedett aszály- és erdőtűzveszélyt.