A látványos változás mögött a lakosság erõsödõ kockázatkerülése és a jegybank által minõsített fogyasztóbarát lakáshitelek terjedése állhat.

Töretlenül nõ a lakosság hitelfelvételi kedve: februárban 34%-kal vettünk fel több hitelt, mint egy évvel korábban, ezen belül a lakáshitelek új szerzõdéses összege 42%-kal, a személyi kölcsönöké pedig 64%-kal növekedett.

Mindkét növekedési adat magasabb a 2017-es átlagnál, és bár visszaesett a lakáshitelek felvétele õszhöz képest, ez csak a szezonalitással magyarázható. Személyi kölcsönbõl viszont annyit vettünk fel, mint a tavalyi éven belüli csúcsot jelentõ augusztus hónapban.

Egyre érdekesebbé kezd válni, hol állunk most a válság elõtti, 2008-as számokhoz képest. Ha az év olyan erõsen folytatódik, ahogy kezdõdött, akkor mindössze 8-10%-kal veszünk fel idén kevesebb lakáshitelt, mint egy évtizede.

Továbbra is érvényes azonban a megállapítás, hogy a teljes lakossági hitelfelvétel így is alig több mint a közel fele a tíz évvel korábbinak, ugyanis a szabad felhasználású jelzáloghitelek piaca továbbra sem támadt fel.

A leglátványosabb változást a kamatperiódusok elmozdulása jelenti. Idén februárban elõször fordult elõ, hogy 70% fölé nõtt a fix kamatozású lakáshitelek aránya az új szerzõdésekben. A látványos változás mögött a lakosság erõsödõ kockázatkerülése és a jegybank által minõsített fogyasztóbarát lakáshitelek terjedése állhat.

Elmondható, hogy a változó kamatozású hiteleket a 3 és 5 éves kamatperiódusú lakáshitelek kezdték el kiszorítani. Pedig ezek átlagkamata 1,3 százalékponttal magasabb, ami egy 15 éves futamidejû, 10 millió forintos lakáshitel esetében több mint 6 ezer forintos különbözetet jelent a kezdeti havi törlesztõrészletben. Egyértelmûen felerõsödött a kamatkörnyezet emelkedésétõl való félelem, amire megfelelõ választ jelentenek a minõsített fogyasztóbarát lakáshitelek.

A lakossági hitelkihelyezés dinamikus bõvülése ellenére nettó hiteltörlesztõ volt a lakosság februárban, ami a hitelfelvételek szezonalitásával magyarázható (miközben a törlesztések jellemzõen nem mutatnak szezonalitást).

A lakosság banki hiteltartozása február végén 5752 milliárd forinton állt, ami minimálisan (0,6%-kal) még alacsonyabb is az egy évvel korábbinál. Vélhetõen a követelésértékesítések nélkül már kis mértékben emelkedett volna a lakossági hitelállomány.

Eközben az aktív betétgyûjtésre nincsenek rászorulva a bankok, kamatverseny nélkül is 7,4%-kal, 7910 milliárd forintra emelkedett a lakossági betétállományuk. Ennek közel 85%-a forintbetét, az alacsony kamatkörnyezet miatt 63%-a pedig lekötés nélküli (látra szóló) betét.

Az elmúlt idõszak nagy részéhez hasonlóan nettó betételhelyezõ volt a lakosság az év második hónapjában is. Nem mintha lenne jelentõsége, de februárban átlagosan 0,27%-ot ígértek a bankok egy új, éven belül lekötött forintbetétre, ami az egy évvel korábbi 0,40%-nál is alacsonyabb.

A lakossággal ellentétben dinamikusan nõ a vállalatok hitelállomány, egy év alatt 9,8%-kal bõvült. Emellett egészen elképesztõ, 21,5%-os emelkedést produkált a cégek betétállománya, amelynek az egyedi okai között az EU-források beáramlása talán a legfontosabb.

Az elmúlt egy évben közel 600 milliárd forinttal vettek fel több hitelt a magyar vállalatok, mint amennyit törlesztettek.