Ennél sokkal több baleset történik országszerte, de nagy részüknél nincs sérülés, ezért ezek nem szerepelnek a hivatalos KSH-statisztikában. Sok karambol végzõdhet simán úgy, hogy az érintettek megegyeznek egymással, a biztosításon kívül, ez abban az esetben lehet megoldás, ha a kárt okozó autósnak emiatt jelentõsen növekedne a kötelezõre fizetendõ díja. 

Bár nagyon sok dolog befolyásolja a kötelezõ biztosítások díját, az utak minõsége, az autóállomány mérete és kora, a biztosítatlan autók aránya, a javítási és alkatrészköltségek, az egészségügyi és jogi kiadások mértéke. Na és persze a teljesítmény. Egy, a magyar autópiacon kedvelt autó, a Skoda Octavia két különbözõ teljesítményû, azonos felszereltségû verzióját hasonlította össze a portál. Az 1,2-es benzinmotorral szerelt 86 lóerõs (63 kW) változatnál a legalacsonyabb éves díj, biztosítási adó nélkül 34 ezer forint. Míg a 150 lóerõs (110 kW) 1,4-es benzines verzióra legkevesebb 40 ezer forintot kell fizetni, azaz közel 20 százalékkal többe kerül a kötelezõje, mivel a nagyobb teljesítményt a biztosító magasabb kockázatúnak tartja. Nem véletlenül: a statisztikák szerint a nagyobb teljesítményû autókkal gyakrabban okoznak kárt.

Az összes személyautóra kötött kötelezõs szerzõdésre 2016-ban 3,6 százalékára jutott kár, leegyszerûsítve baleset. Érdekes azonban a teljesítményenkénti megoszlás. A 70 kilowattnál (95 LE) kisebb teljesítményû autóknál, amelyek az összes kötelezõ közel 60 százalékát adják, az úgynevezett kárgyakoriság az átlagtól elmarad. A 37 kilowatt (50 LE) alattiaknál 2,5 százalék, a 38-50 kilowattosoknál (50-68 LE) 3 százalék, az 51-70 kilowattosoknál pedig 3,34 százalék.

Ugyanakkor a 71-100 kilowattos (96-136 LE) autóknál már közel 4 százalékos az arány, a 101-180 kilowattosoknál (137 LE-245 LE) pedig 4,93 százalék. Igaz a 180 kilowatt feletti kategóriában visszaesik 4,4 százalékra, de az még mindig bõven az átlag felett van. Mindebbõl pedig az következik, hogy a nagyobb teljesítményû autók gyakrabban okoztak kötelezõs kárt az utakon 2016-ban. Az összképhez ugyanakkor az is hozzátartozik, hogy a futásteljesítménytõl is függ a kárgyakoriság, tehát, ha többet megy egy autó, akkor értelemszerûen a kockázat is magasabb.

A leggyengébb teljesítményû autókkal okozott kár az átlag alatt marad, a nagyobb teljesítményûek viszont bõven felette vannak. A leggyakrabban a 101 kilowattnál erõsebb autókkal okoztak kötelezõs kárt 2016-ban.

Ugyanakkor biztosnak tûnik, hogy középtávon megváltozik a kötelezõs piac. Pandurics Anett, a Magyar Biztosítók Szövetségének elnöke egy 2016-ban publikált átfogó elemzésében azt írta, hogy a közelekedési trendek és a vezetéstechnológia fejlõdése “alapvetõ változást hozhat a kapcsolódó autóipar struktúrájában”. Például a közösségi megoldások (carsharing, carpooling) terjedése a keresleti oldalra helyezhet nyomást, hiszen egyes tanulmányok szerint jóval kevesebben fognak autót birtokolni pár évtized múlva, mint ma. A biztonságtechnológiai fejlesztések - például a sáv- és távolságtartó automatika és automatikus parkolásasszisztens a kárgyakoriságot csökkentheti, ez pedig a kötelezõ biztosítások díjait is kedvezõen befolyásolhatja. “Az önvezetõ (vezetõ nélküli) autók terjedése újraírhatja az egész autóbiztosítási piac mûködési modelljét. Extrém esetben a mai autóbiztosítások helyét jelentõs részben az ipari termékfelelõsség-biztosítások vehetik át” - áll az elemzésben.