A helyzetet bonyolultabbá teheti, ha az ingatlan megvásárlása jelzáloghitelbõl történt, ilyenkor három, egymástól eltérõ összegünk is lehet: egy, a biztosító által megállapított újjáépítési érték; egy, az adásvételben szereplõ forgalmi érték és az adós bank felé fennálló tartozása. 

Új szerzõdés kötése esetén a biztosítók alapvetõen az általuk kalkulált újjáépítési költségre tesznek ajánlatot. Tehát a biztosító - a birtokában lévõ, ingatannal kapcsolatos adatok alapján - azt állapítja meg, hogy mennyibe kerülne az adott ingatlant újjáépíteni abban az esetben, ha az valamilyen okból megsemmisülne. Ez az összeg azonban lehet alacsonyabb az adott ingatlan forgalmi érékénél: tehát elképzelhetõ, hogy az ingatlan újjáépíthetõ 18 millió forintból, miközben eladható 20 millió forintért.

Ugyanakkor a biztosítási összeget az ügyfél határozza meg. Tehát ha úgy gondoljuk, hogy mi magasabb összegre szeretnénk biztosítani az ingatlanunkat, akkor ehhez minden jogunk megvan. Fontos tudni azonban, hogy egy bekövetkezett káresemény után a biztosítási szakértõ az újjáépítési-helyreállítási munkálatok költségét fogja kiszámítani, tehát az esetek többségében nem érdemes a biztosító által felajánlottnál jelentõsen magasabb összegre szerzõdnünk. (Természetesen lehetnek kivételes esetek, mondjuk ha különleges, az átlagnál jóval drágább burkolatokat használtunk a lakáson belül.)

Ahogy fentebb már említettük, a jelzáloghitel fedezeteként szolgáló ingatlanok esetében a helyzet egy fokkal bonyolultabb, hiszen a hitelösszeg maximális értékét a forgalmi érték alapján számítják ki a hitelfelvétel során. Tehát elviekben elképzelhetõ, hogy egy ingatlan forgalmi értéke 20 millió forint, az újjáépítési 15, ám a hitelösszeg 16. Ebben az elképzelt példában elõfordulhat, hogy az ügyfél megköt egy biztosítást az újjáépítési értékre, majd tragédia esetén elveszíti az otthonát, és még tartozik is a banknak. 

A portál megkérdezett néhány bankot ezzel kapcsolatban. A bankok válaszaiból kiderül, hogy a fenti, elképzelt példa elviekben csak a Raiffeisen Banknál fordulhat elõ. Õk ugyanis megelégednek azzal, ha az ügyfél az újjáépítési értékre köti a lakásbiztosítását, így bizonyos esetekben elõfordulhat, hogy az ügyfél hiteltartozása magasabb a biztosított összegnél.

Más bankok, mint például a Budapest Bank, a CIB Bank és az OTP Bank kikötik, hogy a biztosítás legalább a hitelösszeget - az OTP esetében a hitelösszeget és annak 1 éves járulékait - fedezze. Az általunk megkérdezett bankok közül ugyanakkor egyik sem várja el, hogy a forgalmi érték alapján kerüljön megkötésre a szerzõdés. Ez az ügyfél szempontjából pozitívum, hiszen így nem fordulhat elõ olyan eset, hogy feleslegesen fizet magasabb díjat a biztosítónak.

A Pénzcentrum megkérdezte a biztosítókat is ezzel kapcsolatban. Többnyire azt a választ kapták, hogy az ügyfél dönt a szerzõdéses összegrõl. Az egyetlen kivétel a Generali Biztosító: az õ tapasztalatuk viszont éppen az, hogy többnyire forgalmi értékre köttetnek a bankok biztosítást a hitelezett ügyfeleikkel.

Amennyiben a szerzõdõ elfogadja a biztosító ajánlott értékét, a biztosító nem vizsgálja az alulbiztosítottságot. Így túl-, vagy alulbiztosítottság kérdésérõl csak akkor beszélhetünk, amikor a szerzõdõ eltér az ajánlott értéktõl. Így konkrét számadatok nincsenek, ezek mind egyedi élethelyzetek, csak egy esetleges kárnál merül fel ez a kérdés - válaszolta a portál kérdésére a K&H Biztosító, de lényegében ezt válaszolta a többi biztosító is.

"Eddigi tapasztalataink azt mutatják, hogy ügyfeleink a hitel mellé kötött otthonbiztosítások esetében sok esetben nehezebben lépnek, ha a biztosítási szerzõdésük módosításáról, esetleg egy korszerûbb biztosításra váltásról van szó, hiszen ebben az esetben a bankkal is fel kell venniük a kapcsolatot, jelezniük feléjük a szerzõdésváltozást, az ezzel járó banki ügyintézés pedig megnövekedett banki adminisztrációs terhet jelenthet számukra. Arra vonatkozóan, hogy ügyfeleink jelenlegi otthonbiztosításainak mekkora része nincsen folyamatosan aktualizálva, nincs rendelkezésünkre álló adat, mivel a szerzõdés módosítását, amennyiben azt az ingatlanban bekövetkezett változások indikálják, ügyfeleink kezdeményezésére végezzük el" - derül ki Deliága Judit, az Allianz Biztosító Lakossági vagyon termék- és portfoliómenedzsment csoportvezetõjének válaszából.

"Tapasztalataink szerint a banktól, az adóstól, az ingatlantól, valamint a bank és adós közötti üzleti viszonytól is függ a rendezés módja abban az esetben, ha az ingatlan megsemmisül. Egyes esetekben - mint zálogjogosult- a teljes kártérítési összegre a bank tart igény, miközben elõfordul az is, hogy a bank lemond kedvezményezetti jogáról, és az ügyfélnek engedélyt ad a teljes szolgáltatási összeg felvételére, továbbá láttunk arra is példát, hogy a hitelezõ pénzintézet megosztva kéri az utalást maga (vélelmezhetõen az aktuális tõkeösszeg erejéig), illetve az ügyfél felé" - tudta meg a portál Tallárom Tamástól, a KÖBE kárigazgatójától. 

Összességében elmondható, hogy a bankok által támasztott követelmények többnyire megóvják az adósokat attól, hogy túlságosan alacsony összegre kössenek biztosítást. Ugyanakkor van olyan bank, amely az újjáépítési költségre kötött biztosítást is elfogadja, míg a Generali válaszából kiderül, hogy van amelyik a forgalmi értékre köttet biztosítást. Az elõbbi veszélyes lehet, míg utóbbi esetben elõfordulhat, hogy túlbiztosítottságra van kényszerítve az ügyfél.