A nõk nagyobb arányban folytattak felsõfokú tanulmányokat a férfiaknál, és minél több gyerekük született, annál nagyobb arányban foglalkoztatták õket. Fizetésük ugyanakkor jelentõsen kevesebb volt, mint a férfiaké – derült ki az Európai Unió statisztikai hivatala, az Eurostat 2016-ra vonatkozó felmérésébõl.
A befejezett iskolai végzettséget tekintve az alacsonyabb képzettségi szinteken alig vannak különbségek a nõk és a férfiak között az Európai Unióban. Ugyanakkor a magasabb szintek esetében már észrevehetõek a különbségek – áll az Eurostat, az uniós tagállamok statisztikai hivatalai és az EFTA-országok közremûködésével készült „Otthon, munkában, iskolában…” címû felmérésben.
A tanulmány szerint 2016-ban a 25 és 64 év közötti nõk és férfiak csoportján belül azonos arányban (23 százalék) voltak jelen a legfeljebb alapfokú végzettséggel rendelkezõk, a nõk pedig kisebb arányban szereztek legfeljebb középfokú végzettséget (nõk: 45 százalék, férfiak: 48 százalék). Ez a tendencia megfigyelhetõ volt majdnem az összes tagállamban.
A kutatás kitér rá, hogy a nõk 33, a férfiak 29 százaléka rendelkezik felsõfokú végzettséggel az EU-ban. Szinte mindegyik tagállamban magasabb volt a felsõfokú végzettséggel rendelkezõ nõk aránya, a legnagyobb különbség a nõk és férfiak között e tekintetben a balti országokban, Finnországban, Svédországban és Szlovéniában voltak.
Átlagosan a férfiak foglalkoztatási rátája 2016-ban magasabb volt (72 százalék), mint a nõké (61 százalék). Érdemes ugyanakkor megjegyezni, hogy a két nem foglalkoztatási rátája közti különbség a gyermekek számával együtt növekszik.
Eszerint 2016-ban a gyermektelen nõk foglalkoztatási rátája 65, míg a férfiaké 73 százalék volt az EU-ban. Az egygyermekes nõk foglalkoztatási rátája elérte a 71 százalékot, míg a férfiaké 85 százalékot tett ki. A kétgyermekes nõk rátája az egy gyermekkel rendelkezõkével közel azonos, 70 százalékos értéket mutatott, ugyanakkor a kétgyermekes férfiaké 89 százalék volt. A három- és többgyermekesek esetében a nõk foglalkoztatási rátája 55 százalék volt a férfiak 84 százalékához képest.
Érdekes eredményt mutatott a nemek EU-s munkanélküliségi rátája: a nõk körében ez az arány 8,7 százalék volt, míg a férfiak 8,4 százalékot tett ki. A nõk munkanélküliségi rátája összesen 14 tagállamban volt magasabb a férfiakénál, 13 országban ugyanakkor több volt az állástalan férfi. Magyarország e tekintetben viszonylag jól teljesített, a munkanélküliségi ráta ugyanis mindkét nem esetében ugyanakkora volt.
A nõk és férfiak munkanélküliségi rátája közti legnagyobb különbségeket Görögországban (28,1 százalék a nõi, 19,9 százalék a férfi) és Spanyolországban (21,4 és 18,1 százalék) figyelték meg. Ott, ahol a nõk rátája alacsonyabb volt, mint a férfiaké, a legnagyobb különbségeket Írországban (6,5 százalék a nõi, 9,1 százalék a férfi), Lettországban (8,4 és 10,9 százalék) és Litvániában (6,7 és 9,1 százalék) mérték.
A jelentés szerint 2015-ben az EU tagországaiban a nõk bruttó órabére átlagosan 16,3 százalékkal volt kevesebb, mint a férfiaké, tehát átlagban a nõk kevesebbet kerestek minden tagállamban. A nemek közötti fizetéskülönbség (kereseti rés) mértéke ugyanakkor minden tagállamban eltérõ volt. A legnagyobb különbséget Észtországban (26 százalék), Csehországban (22,5 százalék), Németországban (22 százalék), Ausztriában (21,7 százalék) és az Egyesült Királyságban (20,8 százalék) mérték. Ehhez képest a legkisebb rést Luxemburgban és Olaszországban (5,5 százalék), Romániában (5,8 százalék), Belgiumban (6,5 százalék) és Lengyelországban (7,7 százalék) tapasztalták.