A 2018. áprilisi, a 2019-es európai választásokat pont egy évvel megelõzõ Eurobarométer-felmérés azt vizsgálta, hogyan viszonyulnak a polgárok az EU-tagsághoz és annak elõnyeihez, mennyire érzik úgy, hogy számít a szavuk, és mit gondolnak a jövõre esedékes európai választásokról. Az eredmények azt mutatják, hogy az európaiak egyre pozitívabban viszonyulnak az EU-hoz; ez a tendencia 2016 óta töretlen.

Az Európai Parlament legújabb kutatásából kiderül, hogy tíz megkérdezettbõl hat jó dolognak tartja az EU-tagságot. Ez 2007 óta a legmagasabb arány. Az európaiak több mint kétharmada (67%) pedig úgy gondolja, országának kifejezetten hasznos az uniós tagság, ami az 1983 óta mért legmagasabb adat. A megkérdezettek majdnem fele (48  %) úgy látja, számít a szava az EU-ban; ez az eddigi legjobb eredmény a 2009-es európai választások óta.

A megkérdezettek több mint harmada tisztában van a következõ, 2019-es európai választások idõpontjával és hasonló mértékû érdeklõdés mutatkozik a részvétel iránt is. Magyarországon az EU megítélése kiemelten pozitív. A megkérdezettek 61 százaléka véli úgy, hogy jó dolog az EU-tagság Magyarország számára. Ez 5 százalékpontos emelkedés a legutóbbi, 2017-es - akkor nyolc százalékpontos növekedést mutató - eredményhez képest. A magyarok fele érzi úgy, hogy számít a véleménye az EU-ban - ez kimagasló, 11 százalékpontos növekedés.

A megkérdezettek kishíján fele (49 %) úgy gondolja: fontos szavazni az európai parlamenti választásokon. Ez az arány Magyarországon 51 százalék, vagyis meghaladja az uniós átlagot. Magyarországon a "Fõként miért vesznek részt az emberek az európai parlamenti választásokon?" kérdésre a legmagasabb arányban (42 %) a "mert õk rendszeres szavazók" választ adták, míg uniós átlagban (47 %) az "állampolgári kötelesség" válasz dominált. Arra a kérdésre, hogy miért nem szavaznak az emberek, a magyar válaszadók jóval kisebb hányada (52 %) reagált úgy, hogy "nem számít a szavuk"; erre a kérdésre uniós átlagban 60 % adta ezt a választ.

Az elõzõ, 2017 márciusában végzett felmérés már azt mutatta, hogy az állampolgárok egyre inkább tisztában vannak azzal, hogy az EU õket képviselve keres megoldásokat az általuk is kiemelten fontosnak tartott területeken.

Arra a kérdésre, hogy mely témák szerepeljenek kiemelten az európai választási kampányban, az állampolgárok a terrorizmus elleni küzdelmet (49 %), a fiatalkorúak munkanélküliségének kezelését (48 %), és a bevándorlást (45 %) jelölték meg legfontosabbként. A magyar válaszadók többsége szintén e területeket emelte ki, de más sorrendben (bevándorlás: 60 %, terrorizmus 47 %, munkanélküliség 40 %), illetve magas arányban jelölték meg a külsõ határok védelmét (43 %), amely össz-európai szinten csak 26 százalék szerint kiemelten fontos téma. Az uniós állampolgárok számára kiugróan fontos a gazdasági növekedés kérdése is (42 %).