Miközben a bankkártyás fizetés elfogadói infrastruktúrája – nem kis részben a Nemzetgazdasági Minisztérium POS-telepítési programja révén – eddig soha nem látott mértékben, 25 százalékkal bõvült, és most már 106 ezer kereskedõnél lehet kártyával fizetni, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) Fizetési rendszer jelentése számos ponton érdekes és továbbgondolásra alkalmas adatot tartalmaz.

Az adatok alapján például felvetõdik a kérdés, hogy mennyire lehet hatékony a POS-támogatási program. Az MNB az online pénztárgépek adatait (OPG-adatbázis) elemezve – még a 2016-os adatokból – arra a következtetésre jutott, hogy ma már a kiskereskedelmi forgalom döntõ többségét lefedõ üzletekben lehet kártyával fizetni.

A 2015–16-os, összesen 7,4 milliárd egyedi vásárlási tranzakciót tartalmazó OPG-adatbázis szerint az abban szereplõ hazai kiskereskedelmi üzleteknek csak kevesebb mint egyharmadában, 174 ezer üzletbõl 53 ezerben volt kártyás fizetési lehetõség, azonban ezek az üzletek a kereskedelmi összforgalom több mint kétharmadát adták. Ennél is érdekesebb, hogy a kártyás fizetések tekintetében a szóban forgó üzletek – mivel ezekben jellemzõen magasabb a kosárérték – a kártyaelfogadó tranzakciók 75 százalékát bonyolították le.

Az OPG-adatokból egyértelmûen kiolvasható, hogy a kártyaelfogadás és az adott üzlet éves forgalma között egyenes arányosság áll fenn. Az üzletek csaknem fele kevesebb mint 10 millió forint éves forgalmat bonyolít le, és csak kis arányban fogad el fizetési kártyát. Az üzletek másik felében – a nagyobb forgalmú boltok között – is a forgalom arányában javul a kártyaelfogadási mutató, a több százmillió forintos éves forgalom feletti üzletekben a kártyaelfogadás szinte teljes körû, számszerûleg azonban kevés ilyen üzlet van.

Mindezek alapján az a következtetés vonható le, hogy azokon a helyeken, ahol az emberek plasztikkal akarnak fizetni, jellemzõen megtalálható a kártyaelfogadó eszköz.

Az elfogadói infrastruktúra további bõvülése támogatás nélkül bizonyára csak akkor lenne rentábilis, ha az ügyfelek oldaláról fokozódna az igény a kártyás fizetésre. Bizonyos helyeken – jellemzõen a fõvárosban, nagyobb vidéki városokban és idegenforgalmi helyeken (Balaton) – ez az igény már érezhetõ, a vidéki kereskedõhelyek bekötéséhez azonban valószínûleg támogatás kell. Az immár a Pénzügyminisztérium neve alatt futó POS-támogatási program második köre után sokak szerint érdemesebb lenne az online pénztárgépek bekötésével összekötni a bankkártya-elfogadás támogatását – elõírni, hogy a jövõben csak olyan új pénztárgépet lehet forgalomba helyezni (a régit újra cserélni), amelybe kötelezõen integrálják a plasztikelfogadó rendszert.

A másik oldalon az adatok rámutatnak arra a tényre is, hogy hiába lapul az emberek pénztárcájában a bankkártya, alig használják. Az MNB kimutatásai szerint a hazai kártyabirtokosok a magyar és külföldi internetes elfogadóhelyeken 828 milliárd forint összértékben fizettek a plasztikkal mintegy 77 millió tranzakcióban.