Kimerült a bedõlt lakásokat átvevõ Nemzeti Eszközkezelõ kerete, és hasít a lakáspiac, így egyre inkább lakásárverés révén szabadulnak nem fizetõ adósaiktól a bankok. Az MNB adatai szerint az év elsõ 3 hónapjában soha nem látott számú, 787 lakást kényszer-értékesítettek a bankok. Hiába csökkent 6,1%-ra a 90 napon túl késedelmes lakossági hitelek aránya március végére, nem a törlesztõképesség javult ekkorát: a követeléskezelõknek eladott hitelekkel együtt a súlyos késedelemben lévõ lakossági hitelek aránya becslésünk szerint még mindig 15 % körül jár. A jegybank szerint a szociális problémakör jogszabályi és költségvetési eszközökkel lenne kezelhetõ - írja a Portfolio.
Látszólag jelentõs javulást mutatnak az MNB számai a lakosság 90 napon túl nem teljesítõ banki hiteltartozására vonatkozóan, hiszen március végén már csak 327 milliárd forint volt a 90 napon túl nem teljesítõ banki hiteltartozás a lakosság esetében, ami mindössze 26 %-a a 2014. szeptemberi csúcsnak, mindössze 6,1% ezeknek a hiteleknek az aránya a teljes lakossági tõketartozáson belül a bankoknál, amire 2009 közepe óta nem volt példa.
Az arány csökkenése most már annak is köszönhetõ, hogy egyre több hitelt vesz fel a lakosság, és az új hitelek körében szinte zéró a nem teljesítõ állomány. A nem teljesítõ hitelek problémáját sikerült lerázniuk magukról a bankoknak, a társadalom egyes rétegeit viszont továbbra is sújtja.
Megbecsültük, hogy a 2014. szeptemberi 1244 milliárd forintos csúcsról milyen tényezõk hatására csökkent 2018 márciusának végére 327 milliárd forintra a 90 napon túl késedelmes lakossági állomány. Azzal a viszonylag életszerû közelítéssel éltünk, hogy tõkeleírások és a követeléseladások (a követelésvásárlásokkal korrigálva, vagyis nettó értelemben) csaknem mind ezekhez a hitelekhez kötõdtek az elmúlt években.
Becslésünk alapján a 2014. szeptember végi 19,4%-os csúcsról nem 6,1%-ra, hanem 15% körüli szintre csökkent a nem teljesítõ hitelek aránya, amennyiben a követeléskezelõk által megvásárolt állomány nagyságát és a teljes lakossági hitelállomány csökkenését figyelembe vesszük.
2013 eleje óta összesen mintegy 48 ezer adós család veszítette el lakásának tulajdonjogát (több mint 32 ezer az eszközkezelõhöz került). A nem teljesítõ állomány 74%-os visszaesése 2014 õsze óta becslésünk szerint csak 16-17%-ban köszönhetõ a sikeres pénzügyi megoldásnak (pl. elszámolás hatása, saját ingatlaneladás, újbóli törlesztõvé válás), 12%-ban a szintén jó megoldásnak számító Nemzeti Eszközkezelõnek és egyéb követeléselengedéseknek, 45%-nyi tõketartozás viszont a követeléskezelõknél él tovább.
Hogy utóbbiaknál jobb dolguk lesz az adósoknak, mint a bankoknál, arra nincs garancia, mindenesetre legutóbbi Pénzügyi stabilitási jelentésében a jegybank hangsúlyozta, hogy az MNB kiemelt figyelmet szentel a követeléskezelõk tevékenységére vonatkozó MNB-ajánlát elveinek a betartására, amely elõírja, hogy a követeléskezelõknek elõ kell segíteniük az adós teljesítését, mielõtt a követelés érvényesítésére jogi eljárást indítanának.
A jegybank az említett jelentésben a teljes problémakör kapcsán azt is megjegyezte: a probléma szociális vetülete miatt elsõsorban jogszabályi és költségvetési eszközökkel kezelhetõ.
Miután sokakat megsegített, a Nemzeti Eszközkezelõ 36 ezer darabos kerete a bedõlt jelzáloghitelesek ingatlanának megvásárlására lényegében kimerült: március végéig csaknem 33 000 ingatlant vettek át, a maradék adminisztrációja pedig valószínûleg folyamatban van. Eközben lakáspiac beindulásának egyik vonatkozásaként (pl. községekben is megugrottak az árak), a nem teljesítõ adósok ingatlanára is megnõtt a piaci kereslet. A két tényezõ hatására egyre több jelzáloghiteladóstól lakásárveréssel szabadulnak meg a bankok. 2013 eleje óta 5229 lakást érintett a kényszerértékesítés, ebbõl 787-et az idei elsõ negyedévben hajtottak végre.
És itt még nincs vége az adósok szempontjából áldatlan helyzetnek. A Központi Hitelfiformációs Rendszert kezelõ BISZ Zrt. adataiból ugyanis kiderült, hogy 2018 márciusának végén még mindig 1,569 millió élõ lakossági mulasztást tartottak nyilván (régi nevén) a BAR-listán, aminek döntõ része szintén hitelmulasztás lehet. Azt sajnos pontosan nem tudjuk, hogy a csaknem 1,6 millió mulasztás hány magánszemélyhez tartozik, de feltételezhetjük, hogy közel milliós tömeg tolong a BAR-listán. Jó részüknél nem az az igazi probléma, hogy jó darabig kiesnek a potenciális hitelfelvevõk körébõl, hanem hogy jövedelmük és vagyonuk egy részét folyamatosan végrehajtások fenyegetik, ami a fehér munkavégzésre és szociális helyzetükre is negatív hatással van.
A bankok nem teljesítõ lakossági hiteleinek 71%-a jelzáloghitel, miután éveken keresztül sokkal jobban haladt ezekhez képest a fedezetlen hitelek kitisztítása a portfóliójukból. A jelzáloghitelek esetében a jogszabályi környezet és az ingatlanpiac vergõdése is hosszú ideig hátráltatta a fedezetérvényesítést, azonban ez az elmúlt 2 évben végre beindult.
Idén az elsõ negyedévben bruttó 69 milliárd forintnyi követeléstõl szabadultak meg a bankok, eladási áruk a bruttó érték 32%-a, a nettó érték 92%-a volt.