Hazánkban, az 1991. évi XXIII. törvény értelmében az ügyvédei tevékenység folytatása ügyvédi felelõsségbiztosítás meglétéhez (illetõleg az Ügyvédi Biztosító és Önsegélyezõ Egyleti tagsághoz) kötött. A jogszabály nem kizárólagosként fogadja el az MÜBSE biztosítási szerzõdését, de a végrehajtására kiadott 6/1983 (VII. 28. ) IM rendelet tartalmaz egy megkötést:

„1. § Az ügyvéd által kötött felelõsségbiztosítás összege nem lehet alacsonyabb, mint az Ügyvédi Biztosító és Önsegélyzõ Egylet által meghatározott kárviselési feltétel.”

A MÜBSE-t az Országos Ügyvédi Tanács vezetõi, az ügyvédi kamarák elnökei és titkárai hozták létre, amely 1991. augusztus hó 21. napján alakult meg nonprofit szervezetként, amely az ügyvédek teherbírását is szem elõtt tartva alakította ki felelõsségbiztosítási rendszerét. Az Ügyvédi Tanács ezzel az ügyvédek – üzleti alapon mûködõ biztosítókkal szembeni – kiszolgáltatottságát próbálta meg elkerülni.

Hiányoznak a szereplõk a piacról

Az ügyvédekrõl szóló 1998. évi XI. törvény értelmében az ügyvéd „tevékenysége körében okozott kár megtérítéséért a Polgári Törvénykönyv (Ptk.) szerint felel. Ügyvédi tevékenysége körében okozott károk megtérítésére köteles felelõsségbiztosítási szerzõdést kötni, és azt ügyvédi tevékenységének tartama alatt fenntartani. Az ügyvéd felróhatóság hiányában is felelõsséggel tartozik a visszaszolgáltatási vagy elszámolási kötelezettséggel átvett pénzért és értéktárgyért. Mentesül a felelõsség alól, ha bizonyítja, hogy a hiányt elháríthatatlan külsõ ok idézte elõ.

A Magyar Ügyvédi Kamara honlapján olvasható tájékoztató szerint a „Magyar Ügyvédek Biztosító és Segélyezõ Egyesülete látja el a hazai ügyvédek mintegy 98%-ának ügyvédi szakmai felelõsségbiztosítását.” Emellett a Kamara – és az ügyvédi törvény is – lehetõséget biztosít a más biztosítóval történõ szerzõdéskötésre is, amennyiben

1./ a szerzõdésben megjelölt biztosítási összeg káreseményként és évente eléri a Magyar Ügyvédi Kamara 1/2000 (V.22.) számú Szabályzatában megjelölt káreseményként 5 millió, évente 10 millió forintot.

2./ A szerzõdésben a biztosítási esemény meghatározása nem lehet a biztosítottra nézve enyhébb, vagy kedvezõbb annál, mint a MÜBSE biztosítási feltételeinek 2. és 3. pontjában megfogalmazottak, továbbá az ügyvéd önrészesedésének mértéke nem lehet több mint 15 %.

3./ a biztosító a szerzõdésben vállalja, hogy a biztosítás megszûnése után is felelõsséggel tartozik azokért a káreseményekért, melyek a biztosítás fennállása alatt keletkeztek.”

Az üzleti biztosítók eddigi távolmaradtak az ügyvédi felelõsségbiztosítási piacáról, melynek legvalószínûbb oka, hogy az ügyvédi mûhibákért fennálló kárfelelõsség területén nem rendelkeznek olyan kárstatisztikával, amely a kockázat reális felmérését, ezáltal részükre arányos kockázatot, a biztosítottak számára pedig kedvezõ díjösszeget tenne lehetõvé.

Új biztosító a piacon?

Az új ajánlatot megfogalmazó biztosítótársaság a Chartis, mely 2009 októberéig AIG Europe S.A. Magyarországi Fióktelep néven volt ismert, Magyarországon vagyon-, felelõsség-, szakmai felelõsség-, szállítmány-, betegség-, és balesetbiztosítási megoldásokat értékesít hazai és nemzetközi ügyfelek részére. Ügyvédi felelõsségbiztosításuk fedezi a jogvédelmi költségeket, az ügyvéddel szemben benyújtott kárigény esetén a biztosító gondoskodik a biztosított ügyvéd jogi képviseletérõl, illetve megtéríti a jogi védekezés során felmerült díjakat és költségeket. Az új biztosítás európai területi hatályú, azaz, ha az ügyvéd ellen valamely más európai országban nyújtanak be keresetet, úgy a fedezet kiterjed a külföldön érvényesített kárigényekre is. Hasonlóan az eddigi gyakorlathoz a Chartis fedezete is kiterjed a biztosítás megszûnésétõl számított 7 éven belül érvényesített kárigényekre. A Chartis esetében azonban a fedezet a teljes – vagyis a Chartisnál eltöltött – biztosítási idõszakot figyelembe veszi.

A biztosítótársaság meglátása szerint, az általa kínált szakmai felelõsségbiztosítási fedezet megfelel a Magyar Ügyvédi Kamara iránymutatásának, miután a biztosítási esemény meghatározása nem enyhébb a MÜBSE feltételében leírtaknál, illetve a biztosító a biztosítás megszûnése után is felelõsséggel tartozik azokért a káreseményekért, amelyek a biztosítás fennállása alatt keletkeznek.

A Jogi Fórum kérdésére a MÜBSE elmondta: az ügyvédi felelõsségbiztosítás megfelelõségét a Magyar Ügyvédi Kamara bírálja el – az Ügyvédi Törvény rendelkezése szerint, versenyjogi okokból azonban nem kívánt véleményt nyilvánítani a biztosító konstrukciójának megfelelõségérõl.

A kamarát senki nem kereste meg

A Magyar Ügyvédi Kamarához a mai napig nem érkezett megkeresés külsõ biztosítótól a vonatkozásban. A Magyar Ügyvédi Kamara elõtt ennek megfelelõen nem is ismert teljes terjedelmében az ügyvédi felelõsségbiztosításra vonatkozó új ajánlat, ezért jelenleg nincs lehetõség elvi állásfoglalásra abban a kérdésben, hogy ez mindenben megfelel-e a MÜK 1/2000.(V.22.) számú Iránymutatásában írottaknak. Ennek megtörténtéig a területi kamarák jogosultak és kötelesek állást foglalni abban a kérdésben, hogy az ügyvéd által megkötött, megkötni kívánt felelõsségbiztosítás megfelel-e a törvénynek és a törvény felhatalmazása alapján kiadott MÜK 1/2000. számú Iránymutatásának.

dr. Havasi Dezsõ a Gyõr-Moson-Sopron Megyei Ügyvédi Kamara elnöke szerint az új ajánlat többszöri módosítás után lényegében megfelel az Iránymutatásnak. Több vonatkozásban elõnyösebb, mint a MÜBSE szolgáltatása, (pl. Jogvédelem) de van még néhány pont, amit szakértõik vitatnak, mivel hátrányosabb, a jelenlegi MÜBSE biztosításnál (pl. Szünetelõ, elhunyt ügyvéd biztosítotti ideje).