Matematikailag az 5-rõl 27 százalékra növekvõ áfateher az új lakások bruttó vételárának mintegy 21 százalékos növekedésével jár majd. Ez azokra a vételárrészekre vonatkozik, amelyeket 2019. december 31-e után fizet majd ki a vevõ, függetlenül attól, hogy mikor szerzõdött. (Az OTP Ingatlanpont példája szerint egy átlagos árfekvésû és átlagos méretû budapesti új lakást most 35 millió forintért lehet megvenni, míg másfél év múlva ugyanezért bõ 42 milliót kellene majd fizetni – nem számolva az addig bekövetkezõ további árdrágulással.)

Azok a vevõk, akik már most leszerzõdtek új lakás vásárlására úgy, hogy az utolsó vételárrész(ek) befizetése 2019 utánra maradna, ösztönözve lesznek, hogy szerzõdésmódosítási igénnyel keressék fel a beruházót. A szerzõdés újra fogalmazásával, új fizetési ütemezés megállapításával ugyanis elõre hozhatják a kifizetéseket, így még az alacsonyabb áfateherrel számolhatnak ezekre a részletekre.

Ez elõre hozott anyagi terhelést jelent, ami ösztönözheti a hitelfelvételt. Technikailag egyszerûbb, ha nem a megvásárolni tervezett új lakás fedezete mellett vesz fel valaki hitelt, hanem van másik, meglévõ, fedezetbe vonható ingatlan. Ha ugyanis az új lakás a fedezet, akkor arra a bankok általában csak a lakás átadásakor folyósítják a hitelösszeget. A minél több vételárrész elõre kifizetéséhez szükség lenne tehát arra, hogy szakaszos finanszírozást lehetõvé tevõ hiteltermékek legyenek elérhetõk.

A hitelfelvétel jó megoldás lehet tehát; kikalkulálható, hogy még a kamatokkal és egyéb költségekkel növelt hitelösszeg is kevesebb lehet, mint az alacsonyabb áfával elért nyereség. Az elemzés szerint egy másik mérlegelendõ tényezõ, hogy a tényleges készültségi fokhoz képest elõre járó vételár-kifizetés a jelenlegi építõipari környezetben (kapacitáshiány, csúszások) kockázatot is jelenthet a vevõnek. 

Az OTP Ingatlanpontnál összességében a következõ idõszakban élénkülõ, részben elõrehozott keresletre számítanak. Elindul a piac tisztulása is, hiszen a 2019 elõtti átadási határidõket csak a megfelelõ, már lekötött kivitelezési kapacitással rendelkezõ, vagy az építkezéssel eleve elõrébb tartó cégek tudják vállalni – olvasható az OTP Ingatlanpont közleményében. Szakértõik úgy vélik, hogy a kínálat viszont egyértelmûen csökkenni fog. A 2019 után drasztikusan visszaesõ kereslet ugyanis jelentõsen mérsékli a beruházási kedvet. 2020-ban, a lakásépítések idõbeni „tehetetlensége” miatt lesz még kínálat, a hivatalos lakásátadási statisztikákban majd 2021-tõl várható zuhanás.