Minden kilencedik magyar biztos abban, hogy új szakmára lesz szüksége
2018.07.10
A magyar munkáltatók között ádáz verseny zajlik, hogy tapasztalt, adott feladatkörökhöz megfelelõ képességekkel rendelkezõ munkatársakat találjanak, emiatt az utóbbi években még inkább elõtérbe kerültek a fizetésen túli egyéb kondíciók, amelyek árnyalni tudják a munkáltatói ajánlatokat a választás során – olvasható az OTP Bank sajtóközleményében.

A megkérdezettek negyede véli úgy, hogy saját szakmájában boldogulhat, amennyiben tovább fejleszti tudását – derül ki egy friss felmérésbõl.

A Ténygyár Kft. az OTP Bank megbízásában annak járt utána, mik azok a legfontosabb kritériumok, amelyek befolyásolják egy munkáltató megítélését,

Az aktív korú magyarok 89 százaléka szerint fontos, hogy minden nap tanuljanak valami újat, azonban a munkavállalóknak csupán fele érzi úgy, hogy ezt biztosítja számára a munkahelye. „A folyamatos digitális fejlõdés, bizonyos szakmák eltûnése, vagy éppen újak felbukkanása – iparágtól gyakorlatilag függetlenül –, mindenhol elmaradhatatlanná teszi a munkahelyi képzési rendszerek, programok kialakítását.

Az IT szakemberek iránti kereslet – csak a bankszektoron belül – háromszorosára nõtt, a fióki dolgozókkal szemben pedig alapelvárás, hogy értsenek a digitális eszközökhöz” – mondta Bertalan Imre, az OTP Bank HR vezetõje.

A magyarok negyede (26 százalék) véli úgy, hogy saját szakmájában boldogulhat, amennyiben fejleszti magát az adott területen. Ezzel szemben minden kilencedik magyar biztos abban, hogy új szakmára lesz szüksége, hogy késõbb is legyen munkája, a lakosság tizede pedig egyáltalán nem tudta megítélni, hogy mire számíthat a jövõjét illetõen. A megkérdezettek több mint fele gondolja úgy, hogy a munkáltató feladata a folyamatos képzési lehetõségek biztosítása. Ettõl jelentõsen elmarad azoknak a száma, akik szerint saját maguknak (28 százalék) vagy az államnak (10 százalék) kell ezt megtennie.

A kutatói kérdésekre adott válaszokból látszik, hogy az EU-hoz képest Magyarországon kevesebben vesznek részt munkahelyi képzésekben. A magyarok úgy vélik, hogy ennek legfõbb oka az, hogy a cégeknél eleve nincs ilyen lehetõség, vagy ha van is, az túl drága (24 százalék), illetve annyira túlterheltek a dolgozók, hogy képzési részvételre már nem marad idejük (42 százalék).