A Gfk tavaszi kutatása szerint idén a magyarok 22 százaléka tervezett külföldi nyaralást. Azok között, akik külföldön pihennek, Horvátország a favorit, a külföldre indulók 24 százaléka választja dél-nyugati szomszédunkat. Kedvelt úti célnak számít még Görögország, ahova a külföldön nyaralók 13 százaléka indul, továbbá Románia (Erdély) (12%), Olaszország (10%), Spanyolország (7%), Németország és Ausztria (5-5%) is kedvelt nyaralóhelynek számít.

Ezen országokban, bár változó mértékben, de meglehetõsen elterjedt a kártyás fizetés, amelynek számos kényelmi és biztonsági elõnye van a készpénzes vásárlással szemben. A kényelmi szempont egyértelmû, hisz általában gyorsabb kártyával fizetni, ráadásul nem kell a visszajáróval sem bíbelõdni, a biztonsági elõny pedig abban merül ki, hogy viszonylag nehéz elveszíteni a pénzünket. Amennyiben ugyanis elhagyjuk a kártyánkat vagy esetleg ellopják azt, akkor gyorsan le lehet tiltani, így pedig a plasztik használhatatlanná válik. Ezzel szemben, ha készpénzt vesztünk el, akkor legfeljebb abban az esetben látunk belõle viszont valamennyit, ha megfelelõ utasbiztosításunk volt.

Nézzük azonban, hogy mennyibe kerül ez a kényelem és biztonság, azaz mennyit bukunk a pénzváltáson, ha forintalapú kártyát használunk külföldön. Elõször is adunk egy széleskörben használható spórolási tippet.

Ha külföldi kártyás vásárláskor az elfogadó terminálon választanunk kell, hogy helyi valutában vagy forintban fizetünk a vásárlásért, akkor az ösztönös választás helyett, ne a forintot válasszuk.
Arra ugyanis az összes, a Pénzcentrum kérdéseire reagáló bank felhívta a figyelmet, hogy ilyen esetekben az árfolyamot a helyi kereskedõ bankja határozza meg. Errõl ugye legtöbbször fogalmunk sincs, de nagy valószínûséggel nem járunk jól.

"Általánoságban elmondható, hogy ez az árfolyam kedvezõtlenebb lehet a kibocsátó bank által alkalmazottnál" - közölte a Pénzcentrum megkeresésére a CIB Bank. A K&H Bank is a körültekintés és az elõvigyázatosság fontosságára hívta fel a figyelmet. Azt írták, hogyha külföldön felajánlja az ATM vagy a fizetési terminál, esetleg az internetes vásárlásnál a kártyaelfogadást biztosító cég a forintban történõ terhelést, akkor érdemes megnézni az alkalmazott árfolyamot. 328 forintos euróárfolyamnál ugyanis akár 350 forintos váltási árfolyamot is alkalmazhatnak a kártyaelfogadást nyújtó cégek. Ez 22 forintos árfolyamrést jelent, melyet a magyar bankok még ilyen nagy árfolyamkilengés idején is 7 forint körül tudnak tartani. 100 euró elköltésénél ez azt jelenti, hogy akár 1 500 forintot is megspórolhatunk, ha euróban kérjük a tranzakció terhelését és saját bankunkra bízzuk a deviza átváltását forintra.

A bankok közül kezdjük rögtön az OTP-vel. Bár a sajtóosztályuk sajnálattal ugyan, de "nem tudta segíteni a munkánkat", mi nyomozásba kezdtünk. Ehhez felépítettünk egy álcát. Számlanyitáson gondolkodó ügyfélnek kiadva magunkat hívtuk fel a bank ügyfélszolgálatát - írja a Pénzcentrum. Fedõsztorink úgy néz ki, hogy jól vizsgázott, mert választ kaptunk kérdéseinkre.

A legnagyobb magyar bank ügyfélszolgálatától azt az információt kaptuk, hogy bármilyen devizában is fizetünk külföldön, a forintunkat elõször euróra, majd helyi pénznemre váltják át a saját árfolyamukon. Ez Horvátországban például azt jelenti, hogy elõbb eladnak nekünk eurót, majd azt megveszik tõlünk és eladnak érte kunát.

Múlt hét pénteken 326,97 forintért adtak 1 eurót, 44,18 forintért pedig 1 kunát. Az euró vételi árfolyama 320,49 forint volt, erre az euró-kuna váltás miatt van szükségünk. Ezen árfolyamok alapján egy kunáért 45,07 forintot kellett fizetnünk, ami a 43,75 forintos középárfolyamhoz képest 3 százalékkal drágább. Ez azt jelenti, hogy ennyivel drágább kártyával fizetni, mint készpénzzel. Nem szabad ugyanakkor elfelejteni, hogyha nincs kunában jövedelmünk, akkor készpénzt ugyanúgy váltanunk kell forintról, tehát a pénzváltás költségét beleszámolva nem biztos, hogy jobban jártunk.

Általánosságban elmondható, hogy akkor a legegyszerûbb a helyzet, ha az eurózóna valamely tagországába vagy Egyesült Államokba utazunk.

Ekkor ugyanis jellemzõen, de nem minden esetben, abban a pénznemben fogják továbbítani a pénzünket a saját bankunknak, mint amiben fizettünk és a bankunk fogja azt átváltani forintra. Az átváltási árfolyamok könnyen megtalálhatók a bankok honlapján, ahol a deviza eladási árfolyamot kell keresni. Amennyiben viszont olyan országba utazunk, ahol nem euró vagy dollár a fizetõeszköz, akkor jellemzõen a pénzünket elõször euróra vagy dollárra váltják át a kártyatársaság (tehát a VISA és a Mastercard) árfolyamán, és ezt küldik el a bankunknak, amely eladási árfolyamon konvertálja azt át nekünk forintra.

A bonyolultnak tûnõ átváltási szabályokra azért van szükség, hogy a bankkártyák globálisan használhatók legyenek, hiszen a legtöbb bank nem tudna vezetni devizaárfolyamot a világ összes devizanemében - tájékoztatta a CIB Bank a Pénzcentrumot arról, hogy miért van szükség a kártyatársaságok bevonására a váltás tekintetében.