Hová lesz a pénz, amit nem költünk el?
2018.07.11
A nagymenõk percenként keresnek annyit, mint mások egy hónap alatt, a fizetésbõl élõk és a kkv-szektor mikro- és kisvállalkozóinak jövedelme viszont nem haladja meg a havi néhányszázezer forintot. A javuló gazdasági körülmények hatására az utóbbi években mégis marad annyi pénzük, hogy befektessék. Vajon hová tesszük azt a pénzt, amit nem költünk el? Korosztályonként és élethelyzetenként is változik, kinek milyen célú megtakarítási és befektetési forma lesz a legvonzóbb. Egy fiatal pár számára a lakhatás kérdése a leginkább aktuális, késõbb a gyermekek életkezdésének támogatását kell megoldani, végül pedig a nyugdíjcélú megtakarítások a relevánsak. Emellett népszerû befektetési formák a különbözõ államkötvények, részvények, ingatlanok. Szakértõk segítségével jártunk utána a lakossági-, valamint a kis- és középvállalkozói szféra számára legvonzóbb befektetési lehetõségeknek.- prezstizs.com

Befektetési tanácsok egy helyen
Hová lesz a pénz, amit nem költünk el?
Szerzõ: Gáspár Miklós | Fotó: Profimédia-Red Dot | 2018.07.08. |
Címkék: befektetés, pénz
Befektetési tanácsok egy helyen


Lakástakarék

Presztízs MagazinEurópában az egyik legközkedveltebb befektetési formát kizárólag lakáscélú felhasználásra vehetjük igénybe. Elõnye, hogy jár hozzá állami támogatás és áthidaló kölcsönnel is kombinálható, így a hozama messze meghaladja a kockázatosabb pénzpiaci befektetésekét. Havi húszezer forintos megtakarítással érhetõ el a maximális, évi 72 ezer forintos állami támogatás. Amint egy ügyletnek a végére pont került, lehet elölrõl kezdeni, ugyanakkor a család összes tagjának a nevére köthetõ szerzõdés. Sokak számára ez túlmutat a lakhatási célú megtakarításon: ingatlan-befektetések finanszírozására szolgál.
Smodics Gabriella személyi bankár elárulta, hogy a lakástakarék-pénztári szerzõdések teljesítése során nagyon oda kell figyelni, hogy minden hónapban megérkezzen a számlára a szerzõdésben kikötött havi megtakarítás, mert az állami támogatást megadott idõközönként adják, és csak azokra a hónapokra jár, amelyekre a befizetés beérkezett. Amennyiben jóváírták a számlán az állami hozzájárulást, és valaki csak azt követõen rendezi az elmaradásait, utólag a kimaradt hónapokra már nem kap kiegészítést.

Életkezdési befektetések

Ezekkel a hosszú távú befektetésekkel kezdetben – például tíz évig – nagy hozamú, de kockázatos részvényalapok felé irányítják a befektetõket, késõbb – mondjuk öt évig – a megtermelt pénzt részvényekbõl és kötvényekbõl álló vegyes alapba helyezik, amely kevésbé kockázatos, így kisebb hozamot is jelent. Végül az utolsó három évben már államkötvényekbe vagy garantált alapokba fektetik a pénzt. Ez egy olyan általánosan bevett szokás, amit az igazán nagy befektetõk is gyakran alkalmaznak.
Egyre ismertebb életkezdési befektetés Magyarországon a Babakötvény, amely azoknak a családoknak jelenti a leghatékonyabb támogatást, akik nem tudnak havi ötezer forintnál többet megtakarítani a gyermekeik számára. Ugyanakkor a piacon sok, ennél nagyobb hozammal kecsegtetõ ajánlatot is találunk, viszont mindenképp ez a legolcsóbb és a legegyszerûbb konstrukció. Ha fegyelmezetten utaljuk a havi ötezer forintokat, 19 év múlva 2 millió 339 ezer forintja lesz a gyermekünknek. Ez az összeg jól jöhet például tandíjra, de önerõre is a lakásvásárlásnál.

INFORMÁCIÓ
2018. februárban 1,4 milliárd forinttal több Babakötvényt vásároltak, mint az elõzõ hónapban. Ez önmagában még nem kiemelkedõ, de bíztató, hogy a megemelt kamatnak köszönhetõen az állomány egy hónap alatt 3,7 százalékkal nõtt. Márciusban is jelentõs maradt a kereslet a Babakötvények iránt. A jelenleg 5,4 százalékos kamatot fizetõ kötvények állománya idén már 10,7 százalékkal, 42,3 milliárd forintra növekedett.

Állampapírok

Presztízs MagazinÁllampapírba fektetni azoknak éri meg, akik nem akarnak túlságosan nagyot kockáztatni.
2012. óta egyre népszerûbbek az állampapírok – mondja Nagy Bertalan befektetési tanácsadó és üzletfejlesztési igazgató. Ennek oka egyrészt a likviditás, azaz hamar pénzre válthatók, másrészt az állampapírok nemcsak az inflációt követik, hanem azon felül is kamatoznak. Így egy hároméves magyar állampapírnál akár a 3,5–4%-os hozam is elérhetõ, tehát belátható idõn belül piac fölötti hozamot lehet elkönyvelni.
A szakember szerint a portfóliót két részre érdemes osztani. Egyfelõl jó fenntartani egy likvid állományt, amelyhez bármikor hozzá lehet nyúlni: erre a célra egy féléves vagy egyéves állampapírt tanácsol. Emellett szükség van egy hosszabb távú befektetésre, mint például a hároméves állampapírra vagy az inflációkövetõ magyar államkötvényre, illetve befektetési alapra.

ÖTLET
Akik számára a 20-30 vagy 50 ezer forint túlságosan alacsony havi megtakarításnak tûnik, ezért nem gondolkodnak kis összegû befektetésekben, azoknak jó lehetõség a befektetési alap. Ha ugyanis a havi alacsonyabb összegbõl kigyûjtenek 200 vagy 500 ezer forintot, ezzel már hozzáférhetnek a befektetési alapokhoz, amelyekben hazai meg külföldi kötvények és részvények vannak. Miután elhelyezték az elsõ nagyobb összeget, folyamatosan egészíthetik ki a portfóliót minden hónapban újabb 20-30 vagy 50 ezer forinttal. Az is gyakori megoldás, hogy valaki összegyûjti a pénzét és 200-300 ezrenként hoz befektetési döntést: megvesz egy állampapírt vagy egy másik típusú befektetési alapot.

Részvények

Presztízs MagazinNagy Bertalan befektetési tanácsadó javaslata, hogy aki részvényekbe szeretne fektetni, elsõ lépésben keressen egy befektetési szolgáltatót, ahol olyan befektetési üzletkötõ segít neki. Õ tudja, hogyan mozog a piac, milyen forgalom mellett változnak a részvények, milyen hírek jelennek meg a közeljövõben, amelyek befolyásolják a részvényeket, és nem is kell külön fizetni neki ezért a szolgáltatásért.
Itt is a portfólió megosztása az optimális: ne tegye fel senki minden pénzét egyetlen részvényre! Havi 20-30 ezer forinttal nem érdemes részvényvásárláson gondolkodni, ugyanis mindig van kötési díj, ami minimum ezer forint. Tehát ha valaki 10 ezer Ft-ért venne részvényt, akkor annak 10% a díja, míg 100 ezer forintos vásárlás esetén csak 1%. Kevesebb pénzbõl tehát inkább részvényalapba fektessünk! Ebben az esetben többféle részvény vásárlását javasolják a szakértõk, akár 20-30 ezer forintért is, bár az ezer forintos kötési díj ilyenkor nagy veszteséget jelent. Az ideális összeg minimum 100 ezer forint lenne.

Ingatlanok

Lakást nem csak a lakhatási gond enyhítésére vásárolnak. Fõleg azok számára jelent jó befektetési lehetõséget, akiknek már van néhány megtakarított milliójuk. Az ingatlanvásárlás két formában termelhet profitot: ha a megvásárolt lakás értéke az idõ múlásával emelkedik vagy bérbeadás révén. Soóki-Tóth Gábor ingatlanpiaci elemzõ szerint az átlagos hozamok 3-10% között alakulnak.
A befektetõket az értéknövekedéssel és bérbeadással megszerezhetõ hozam motiválja: olyan lakásokat vásárolnak, amelyekre bizonyos célcsoportok biztos vevõk, és várhatóan az ingatlanok értéke is növekedni fog. Ilyen célcsoport a felsõoktatásban részt vevõ diákok, a pályakezdõ fiatalok, a munkalehetõségek miatt városba települõ családok és azok a külföldiek, akik nagy nemzetközi cégek alkalmazásában rövidebb-hosszabb ideig ideköltöznek. Ugyanakkor számos befektetõ az idegenforgalomban rejlõ lehetõségeket célozza meg, amikor lakásait bérbe adja, ráadásul a szálláshely-szolgáltatást közvetítõ internetes piacterek ezt a tevékenységet jelentõsen megkönnyítik.


Presztízs MagazinGarázsban is parkoltathatjuk a pénzt
A kisbefektetõk jellemzõen úgy gondolják, hogy nekik soha nem lesz 20-30 milliójuk egy lakásra – számolt be Nagy Bertalan befektetési tanácsadó. Ezt a pénzt elõ lehet teremteni úgy, hogy kezdetben csak egy lakás árának a 10%-át kell félretenni, és abból lehet venni egy garázst. Nem kerül többe 2-3 millió forintnál, és ugyanúgy ki lehet adni, mint egy lakást, havi 10-20 ezer forint bevétellel számolva. A „garázs-befektetéseket” mindaddig folytathatjuk, amíg összegyûlik a pénz a 20-30 milliós lakásra.
A garázsok piacán a hozamok tekintetében is ugyanazok az arányok mûködnek, mint a lakáspiacon. Attól sem kell tartani, hogy rövid idõn belül összeomlik. Az elmúlt három évben nagyjából megduplázódtak az árak. Ráadásul ez a befektetési tipp nemcsak Budapesten válhat be, hanem bármely városban, ahol sok a társasház és kevés a parkoló.

Ingatlanok bérbeadásánál meghatározó szempont az elhelyezkedés. Azok a városrészek a legalkalmasabbak a bérbeadására, amelyek rendezettek, jó a tömegközlekedés. Tovább növeli az ingatlan értékét, ha a felsõoktatási, egészségügyi intézmények és a család számára releváns munkahelyi övezetek kényelmesen elérhetõk.

Nyugdíj célú befektetések

Presztízs MagazinMindannyiunk számára világos: gyorsuló iramban haladunk afelé, hogy inaktív éveinkre az állami nyugdíj a fizetésünk – rosszabbik esetben – 30%-a, – jobbik esetben – 50 vagy 60 százaléka lesz. Ez mindenképpen kiegészítésre szorul! Léteznek olyan nyugdíjcélú befektetések, amelyek évi 150 ezer forint személyi jövedelemadó-visszatérítést is lehetõvé tesznek. Amennyiben összekapcsolunk egy önkéntes nyugdíjpénztár-befektetést, valamint egy nyugdíjbiztosítást, maximálisan 280 ezer forint SZJA jóváírásra válhatunk jogosulttá, ami már jelentõs megtakarításnak számít.
Magyarországon az állam egyértelmûen az öngondoskodást ösztönzi, amikor a magánszemélynek ad személyi jövedelemadó visszatérítést, nem pedig a cégeknek vagy más intézményeknek – fogalmazott Sebestyén András nyugdíjszakértõ. A legjobb, ha valaki már az elsõ fizetésébõl elkezd a nyugdíjára félretenni, mert akkor elegendõ lesz a bére 7-10%-át erre a célra fordítania.

INFORMÁCIÓ
Ma, Magyarországon leggyakrabban havi 20-30 ezer forintos befektetésekre kötelezik el magukat az emberek, így körülbelül 60 ezer forintnyi évi SZJA-t igényelhetnek vissza, feltéve, ha van visszaigényelhetõ személyi jövedelemadójuk. Egy harminc éves nyugdíjstratégia esetében a hozamok és az állami támogatás végül már többmilliós tételt jelentenek.
Amennyiben valakinek 30 éve van a nyugdíjig és a jövedelme 10%-át félreteszi, az a nyugdíjba menetel után 15 évig ugyanazt az összeget megkapja, mint amennyi a fizetése volt elõtte.

Hol a maradék pénz?

Presztízs MagazinA különbözõ pénzintézetek és bankok kínálatát böngészve kiderül, hogy a kkv-szektor vállalkozói számára nem sok befektetési lehetõséggel kecsegtetnek. Nagy Bertalan szerint ezek a vállalkozások több szempontból is nagyon nehéz helyzetben vannak. Egyfelõl cégként már nem érik el azokat a befektetési lehetõségeket, amelyeket a belföldi magánszemélyek, tehát nem tudnak Kamatozó Kincstárjegyet vagy prémium államkötvényt venni, így nincs lehetõségük 2,3 vagy 4 százalékon kamatoztatni a pénzüket. Másfelõl a kis cégek nem is feltétlenül tudják hosszabb távra befektetni ezeket a kisebb összegeket.
A mikró- és kisvállalkozások számára elsõ lépésként a reálszférába való befektetések relevánsak – valójában saját fejlõdésük finanszírozása az elsõdleges cél: képzéseikre, gépeik modernizálására, irodabõvítésre vagy új piacok szerzésére költenek. Jellemzõen minden pénzüket fel is emészti az önfenntartás, így fejlesztésre alig marad.

Ki nevet a végén?

Úgy a lakossági szektorban, mint a vállalkozásoknál nyilvánvaló, hogy amennyiben nem költjük el, a pénznek tudunk helyet találni akkor is, ha kevés marad belõle a hó végére. Mindenképpen az nevet a végén, akinek sikerül a leghatékonyabban fialtatnia a maradékot. A takarékosság és az öngondoskodás értékeit egyrészt már a nevelés során kell átadni, másrészt viszont sokat tehetünk a pénzügyi kultúra fejlesztéséért a széleskörû tájékozódással és fontos döntéseinknél a megfelelõ szakemberek bevonásával.