![](https://mabisz.hu/szemle/wp-content/uploads/szemle/img-8181.jpg)
Belehúztak az új fogyasztásihitel-kihelyezésekbe tavasszal a pénzügyi szolgáltatók: a Magyar Nemzeti Bank (MNB) adatai szerint január eleje és május vége között 250,5 milliárd forint értékben kötöttek új szerzõdést a háztartásokkal, ez 53,9 százalékkal több az egy évvel korábban regisztráltnál.
A jegybank adatai szerint az új szerzõdések legnagyobb részét – majdnem 70 százalékát – a személyi kölcsönök adták: ezekbõl május végéig 72,2 milliárd forint értékben vettek fel a lakossági és önálló vállalkozói ügyfelek, a bõvülés 54,5 százalékos az egy évvel korábbi 111,4 milliárdhoz viszonyítva.
A személyi kölcsönök dominanciája persze egyáltalán nem meglepõ: megfelelõen nagy jövedelemnél és hitelösszegnél akár egy számjegyû teljes hiteldíjmutató mellett is elérhetõk,
vagyis a lakásvásárláson kívül gyakorlatilag minden hitelcélhoz ideális megoldást jelentenek.
A személyi kölcsönök térhódításával magyarázható az is, hogy a szabad felhasználású jelzáloghiteleknél és a gépjármûhiteleknél is jóval szerényebb a növekedés az elsõ öt hónap adatai alapján. A jelzáloghiteleknél 14,6 százalékkal emelkedett egy év alatt az új kihelyezések mennyisége: ez önmagában nagyon jó dinamikának minõsülne, ám figyelembe véve, hogy 2018 elsõ öt hónapjában az új szerzõdések összege nem érte el a 26 milliárd forintot sem, már nem olyan szép az összkép.
Hasonló a helyzet a gépjármûhiteleknél: itt szintén majdnem 15 százalékos növekedést mutatnak éves alapon az MNB számai, de a kihelyezett állomány itt sem nem túl magas, valamivel kevesebb, mint 19 milliárd forint. (A gépjármûhiteleknél viszont figyelembe kell venni, hogy csak a változó kamatozású vagy a legfeljebb egyéves kamatfixálású szerzõdésekrõl van részletes havi statisztika.)