Az elõzõ hónaphoz viszonyítva a szezonálisan és munkanaptényezõvel kiigazított ipari kibocsátás 1,9 százalékkal emelkedett.

Az ipari export volumene 2 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbitól, a feldolgozóipari exportértékesítés 35 százalékát képviselõ jármûgyártás kivitele 10,2 százalékkal visszaesett. Ugyanakkor a feldolgozóipari export 15 százalékát adó számítógép, elektronikai, illetve optikai termékek gyártásának külpiaci eladásai 5,7 százalékkal nõttek.

Az ipar belföldi értékesítése 2,9, ezen belül a feldolgozóiparé 7,1 százalékkal nagyobb volt az elõzõ év azonos idõszakához képest.

Az ipari termelésen belül döntõ, 96 százalékos súlyt képviselõ feldolgozóipar termelése 0,6, a csekély súlyú bányászaté 38 százalékkal nõtt. Az energiaipar (villamosenergia-, gáz-, gõzellátás, légkondicionálás) kibocsátása 8,9 százalékkal csökkent.

A feldolgozóipari termelés 28 százalékát képviselõ jármûgyártás kibocsátása 5,2 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbitól. A jármûipar alacsonyabb teljesítményszintje a rendelésekben is tükrözõdik. A közúti jármûalkatrész gyártásának volumene 1 százalékkal emelkedett, ugyanakkor a közúti gépjármû gyártásáé 11,7 százalékkal visszaesett. A feldolgozóipari termelésbõl 11 százalékkal részesülõ számítógép, elektronikai, optikai termék gyártása 4,9 százalékkal nõtt. 

A KSH becslése szerint a két legjelentõsebb alágazat közül a híradástechnikai berendezések gyártása kiugróan, 53 százalékkal bõvült, azonban az elektronikus fogyasztási cikkek gyártása 3,9 százalékkal csökkent.

A feldolgozóipari termelés 10 százalékát adó élelmiszer, ital és dohánytermék gyártása 4,8 százalékkal emelkedett az elõzõ év azonos hónapjához viszonyítva, elsõsorban az összes értékesítés 62 százalékát adó hazai eladások növekedése miatt, miközben a kivitel stagnált. Az alágazatok közül a legnagyobb súlyt, 26 százalékot képviselõ húsfeldolgozás, -tartósítás, húskészítmény gyártása 5,9 százalékkal bõvült. Három alágazatban regisztráltunk csökkenést: a legnagyobb mértékben, 6,5 százalékkal a tejfeldolgozás maradt el az egy évvel korábbitól.

Kiemelkedõen, 16,3 százalékkal nõtt a vegyi anyagok gyártása, fõként a több mint kétharmad súlyú mûanyag-alapanyag gyártásának köszönhetõen.

Folytatódott a termelés bõvülése a közepes súlyú alágakban is. Májusban a gumi-, mûanyag és nemfém ásványi termék gyártása 11,8, míg a fémalapanyag és fémfeldolgozási termék gyártása 9,9 százalékkal nõtt az egy évvel ezelõttihez viszonyítva.

Eddig az év minden hónapjában csökkent a termelés a feldolgozóipar 5,5 százalékát képviselõ gép, gépi berendezés gyártásában: a kibocsátás májusban 20 százalékkal maradt el az egy évvel korábbitól, elsõsorban a legnagyobb szakágazati súlyú motor-, turbinagyártás (kivéve: légi, közútijármû-motor) jelentõs visszaesése miatt – írja a KSH.