A parlament által pénteken elfogadott törvénymódosítás eredményeként átalakul a KGFB-hez kapcsolódó adózás. Megszûnik az eddigi baleseti adó, helyét egy 23 százalékos biztosítási adó veszi át. A biztosítási adót az eddigiekkel ellentétben nem a díjon felül, hanem – egyéb adóvonzataival együtt - a díj részeként kell megfizetni. Nem változik, hogy a KGFB-hez kapcsolódó adóeljárási feladatokat a jövõben is a biztosítók látják el. A változás, amely 2019 folyamán lépcsõzetesen, a szerzõdések évfordulójától lép majd hatályba, az autósok szempontjából adósemleges - hívja fel a figyelmet a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ).A biztosítási adóról szóló törvény (Btv) pénteken elfogadott módosítása értelmében kötelezõ gépjármû-felelõsségbiztosítási szolgáltatás nyújtása esetén a biztosításai adó mértéke a jövõben az adóalap 23 százaléka lesz. Mértéke ugyanakkor limitált: a biztosító kockázatviselésével érintett idõtartam naptári napjaira naponta legfeljebb 83 forint/gépjármû lehet. Ezzel párhuzamosan megszûnik az eddig fizetett, 30 százalékos baleseti adó.
A folyamatban lévõ szerzõdéseket a törvény nem érinti, a változás csak január elsejétõl esedékes, és a már meglévõ biztosítási szerzõdésekre csak az évfordulót követõen alkalmazandó. Aki tehát mondjuk, idén december 30-án vásárolna gépjármûvet és kötné meg aznap a kgfb-t, az jövõre egész évben az eddig érvényben lévõ szabályok szerint fizetné az adót. Akinek viszont 2019 január elsejével vagy azt követõen lejár a szerzõdése, már csak az új rendelkezéseknek megfelelõen tud újrakötni vagy átszerzõdni másik biztosítóhoz.
A biztosítási adót, adóvonzataival együtt a kgfb-díjakban kell megfizetni. Az eredeti javaslathoz képest a nagyobb gépjármûvek tulajdonosai számára viszont kedvezõ változás, hogy az adó mértéke nem haladhatja meg a napi 83 forintot. A kiesõ baleseti adó helyébe lépõ biztosítási adó a törvény indoklása szerint a költségvetés szempontjából adósemleges, nem jár sem bevételi többlettel, de nem is esik el forrásoktól a büdzsé.
A MABISZ arra számít, hogy az egyéb feltételek változatlansága (például egyénileg a bonus-malus díj vagy ágazati szinten a kárhányad) esetén az autósok terhei alapvetõen nem változnak. Ugyanakkor társaságonként eltérõ hatással lehet a kárhányadra az alkatrész- és szervízdíjak, valamint a munkaerõköltségek további emelkedése.
Tavaly õszi adatok szerint a segédmotoros kerékpárok nélkül számított, 4,7 millió magyarországi gépjármû közül 98,2 százalék rendelkezett kötelezõ gépjármû-felelõsségbiztosítással. A több mint 86 ezer, kgfb-nélküli gépjármû tulajdonosa azt kockáztatja, hogy a díjjal nem fedezett idõszakra - a törvény rendelkezései szerint - fedezetlenségi díjat kell fizetnie. Az ebben az idõszakban okozott kárt pedig a MABISZ-nál vezetett Kártalanítási Számla megfizeti, de azt vissza kell követelnie a károkozótól. A fedezetlenségi díj felszámítását 2010. január 1-je óta törvény írja elõ, annak kiszámítása napi díjszámítással történik, amely személygépkocsik esetében – a gépjármûvek teljesítményétõl függõen - 300-800 forint naponta. Nagyobb tehergépjármûvek, vontatók esetében pedig a napi 2100-2600 forintot is elérheti.