2014 óta 13 százalékponttal csökkent azok aránya, akiknek nincs lehetõségük nyaralni, így idén a válaszadók 60 százaléka mondta, hogy tervez nyaralást – idéz a lap az egyik kereskedelmi bank megbízásából készített, reprezentatív kutatásból. A nyaralók átlagosan 8 napra utaznak el. Az utazást továbbra is elsõsorban félretett pénzbõl finanszírozzák az üdülõk (77 százalék), amelyet az aktuális havi bevételekkel (36 százalék) és a cafeteriakerettel (20 százalék) egészítenek ki. 

A nyaralók fele a fõszezonban, júliusban és augusztusban utazik, 10 százalék pedig szeptemberre idõzíti éves pihenését – derül ki a lapnak eljuttatott közleménybõl. A magyarok több mint kétharmada belföldön (is) nyaral, és továbbra is körülbelül egyharmad azok aránya, akik külföldre is eljutnak. 

A hazai úti célok között nagyot nõtt a Balatonon kívüli üdülõhelyek népszerûsége: idén 54 százalék választ ilyen helyet, ami közel 10 százalékpontos növekedés tavalyhoz képest. A magyar tenger elsõsorban a fiatalok között népszerû. 

A külföldre utazók (35 százalék) közül közel ugyanannyian választanak európai tengerpartot (18 százalék), illetve egyéb európai helyet (16 százalék) pihenésük helyszínéül. Európán kívülre csak az utazók 5 százaléka megy.

A döntõ többség (80 százalék) a nyaralást maga szervezi, 15 százalék pedig az utazási irodák ajánlatai közül választ. Bár még mindig jellemzõ a magyarokra a készpénz elõnyben részesítése, legyen szó akár a szállás kifizetésérõl, akár a belépõjegyek vagy az étkezés árának kiegyenlítésérõl, az elmúlt öt évben fokozatosan nõtt a bankkártyás fizetések aránya. 

A válaszadók negyedét érte már korábban a nyaralás során valamilyen kellemetlenség. A magyarok fele ugyanakkor nem szokott külön utas- vagy balesetbiztosítást kötni nyaralás elõtt – tûnik ki a nyaralással kapcsolatos felmérésbõl.