A teljes lakossági betétállományénál gyorsabban emelkedett a júniusig tartó egy év alatt a látra szóló és a folyószámlabetétek mennyisége: a hatodik hónap végén 5468,6 milliárd forintot ért el, ami – amellett, hogy újabb rekord –, 18,2 százalékkal magasabb az egy évvel korábbinál.

A dinamikus emelkedés következtében a számlákon lekötetlenül pihenõ pénzek aránya is soha nem látott magasságba szökött június végére: az MNB számsorai szerint már a betétek 68 százalékát tartja a lakosság lekötés nélkül, szemben az egy évvel korábbi 63,5 százalékkal. A lekötetlen számlapénzek elmúlt években megfigyelhetõ elõretörése azért is figyelemre méltó, mert korábban a lakossági megtakarítások egyik alappillére volt a lekötött betétek állománya, és a pihenõ számlapénzek aránya néhány évvel ezelõtt még rendszerint 25–30 százalék között mozgott a betéteken belül.

A folyószámlabetétek térnyerése – nem meglepõ módon – a korábban domináns, éven belüli lejáratra lekötött betétek rovására történt: ezekbõl június végén már csak 1584,7 milliárd forintnyit tartott nyilván a jegybank. Ez, amellett, hogy 8,7 százalékkal kevesebb az egy évvel korábbinál, a teljes lakossági betétállomány mindössze 19,7 százalékát tette ki.

A két éven túli futamidõre lekötött betétek súlya viszont kissé emelkedett az elmúlt egy évben a lakossági portfólión belül: a június végi, 915,3 milliárd forintos állomány 11,4 százalékkal több az egy évvel korábbinál.

A devizabetéteknél hasonló tendenciák érvényesültek, mint a teljes állománynál: a lekötött pénzek aránya itt is csökken. Figyelemre méltó viszont, hogy az idegen fizetõeszközökben – leginkább euróban és dollárban – tartott betétek állománya 6 százalékkal, 1166,5 milliárd forintra esett a lakosságnál a júniusig tartó egy év alatt, miközben a devizabetétek aránya is csökkent, 17-rõl 14,5 százalékra.