Megszûnik a kereseti korlát az állásban lévõ nyugdíjasoknál
2018.08.08
Örülhetnek a nyugdíjas munkavállalók, akik állást vállalnak, és jól keresnek, mert a jövõ évtõl nem szüneteltetik náluk a nyugdíjfolyósítást – emlékeztet a törvényi változásokra a 24.hu.

Számos változást hoznak a nyugdíjasok munkavállalásával és a nyugdíjba vonulással kapcsolatban a már elfogadott jövõ évi adótörvények és a központi költségvetést megalapozó törvény. A 24.hu Farkas András nyugdíjszakértõ segítségével vette sorra, melyek a legfontosabb változások és mit jelentenek ezek a gyakorlatban.


Az elfogadott szocho-törvény alapján a munkaviszonyban álló saját jogú nyugdíjasok – vagyis az öregségi nyugdíjasok, a „nõk-negyvenesek”, a szolgálati járadékban és korhatár elõtti ellátásban részesülõk - után nem kell a munkáltatói közterheket megfizetni, és a munkavállalótól is csak szja-t vonnak jövõre. Éppen úgy, mint a nyugdíjas szövetkezeteknél.

A munkáltatói szocho-mentesség és a munkavállalói járulékmentesség azonban kizárólag a Munka Törvénykönyve (Mt.) szerinti jogviszonyban foglalkoztatott nyugdíjas munkavállalókra érvényes – hangsúlyozta Farkas András. A kiegészítõ tevékenységet folytató nyugdíjas vállalkozóknál például nem változik semmi. Nekik eddig is volt szocho-mentességük, viszont továbbra is kell fizetniük az egészségügyi szolgáltatási járulékot (ez az idén havi 7050 forint), és a 10 százalékos nyugdíjjárulékot. A KATÁ-s kiegészítõ tevékenységre pedig változatlanul meg kell fizetni a havi 25 ezer forintot.

Széles Imre társadalombiztosítási szakértõ az Adózónán hívta fel a figyelmet arra, hogy a kereseti korláttal érintett munkaviszonyos nyugdíjasoknál nem kell majd figyelembe venni az így megszerzett jövedelmüket. Számukra nem lesz kereseti korlát.

Ez azt jelenti, hogy januártól nem kell jelenteniük a MÁK-nak, ha a kerestük év közben összességében elérte a havi minimálbér 18-szorosát. Ez a jelentési kötelezettség együtt jár azzal, hogy utána a MÁK Nyugdíjfolyósító Igazgatóság felfüggeszti a nyugdíj/ellátás/járandóság folyósítását a következõ hónaptól az év végéig. Aztán minden év januárjától újra indult eddig az éves összeghatár számítása.

Farkas András hangsúlyozta, hogy maga a kereseti korlát nem szûnik meg, hiszen benne maradt a nyugdíjtörvényben. Viszont mivel jövõre az Mt. szerinti jogviszonyban foglalkoztatott nyugdíjas keresetét nem terheli nyugdíjjárulék, az ilyen nyugdíjasnál valóban nem kell számolni az éves összeghatárral. De ettõl a korlátozás fennmarad azoknál a jogviszonyoknál, amelyek nem tartoznak az Mt. hatálya alá, például a kiegészítõ tevékenységet folytató nyugdíjas vállalkozók esetében.

Emellett nem szûnik meg a rokkantsági és a rehabilitációs ellátásban részesülõk kereseti korlátja sem, náluk továbbra is szüneteltetni kell az ellátást, ha három egymást követõ hónap mindegyikében többet keresnek, mint a minimálbér másfélszerese.

A rokkantsági vagy a rehabilitációs ellátást csak akkor kell megszüntetni, ha az ellátás melletti bruttó kereset három egymást követõ naptári hónap mindegyikében meghaladná a minimálbér másfélszeresét. Vagyis minden három hónapból kettõben lehet akár sokkal többet is keresni, csak a háromból egy hónapban legyen legfeljebb a minimálbér másfélszerese a kereset – magyarázta a szakértõ.

A járulékfizetési kötelezettség eltörlésével párhuzamosan megszûnik a nyugdíjnövelés intézménye is (ami az éves bruttó kereset egytizenketted részének fél százaléka).
Mint Farkas András hangsúlyozta, csak azokban az esetekben nem jár a nyugdíj mellett szerzett kereset alapján a nyugdíjnövelés, amikor a keresetet nem terheli nyugdíjjárulék. Ha viszont a keresetet, jövedelmet nyugdíjjárulék terheli, így például a kiegészítõ tevékenységet folytató nyugdíjas vállalkozóknál, továbbra is jár majd a nyugdíjnövelés.

Eddig aki azt tervezte, hogy a nyugdíjazása után is tovább dolgozna, annak a nyugdíj-megállapítás kezdõ napjára, egyetlen napi biztosításijogviszony-mentesség miatt meg kellett szüntetnie (a vállalkozói jogviszonyok kivételével) az összes egyéb keresõtevékenységgel járó jogviszonyát. Másképp nem lehetett a nyugdíjazást kérni. Aztán az illetõ akár már másnap újra indíthatta a jogviszonyát, munkaviszonyát, akkor már nyugdíjasként.

A vállalkozóknál már eddig sem volt erre szükség, automatikusan átment a jogviszonyuk kiegészítõ tevékenységbe. Július 26-tól azonban már másnak sem kell ezt a procedúrát végig csinálnia.