Romvári Frigyes, a Mastercard régiós ügyfélkapcsolati igazgatója egy közelmúltbéli eseményen arról is beszélt, hogy a kontinensen elõször Magyarországon fizethettek az ügyfelek virtualizált bankkártyával. Mobilfizetési szolgáltatást ma már öt bank (Gránit, MKB, OTP, K&H és Budapest Bank) kínál.

A Sziget fesztiválon a szervezõk büszkén számoltak be arról, hogy kilenc éve készpénzmentes a Sziget - Kádár Tamás, a Sziget fõszervezõje szerint a fesztivál látogatói hamar megszerették a készpénzmentes fizetést, drasztikusan csökkent a lopások száma, míg az eladók – akik eleinte húzódoztak a teljesen tiszta, visszaélésekre módot nem adó megoldástól -, azt tapasztalták, hogy lényegesen több vevõt tudnak kiszolgálni.

Ugyanakkor a készpénzállomány még mindig növekszik, mintegy 5000 milliárdot tesz ki. Ez az összeg a GDP 14 százaléka, miközben az EU átlaga 8 százalék körül mozog. (A legfrissebb uniós adatok szerint ugyanakkor az Unióban is 6 százalékkal bõvült a készpénzmennyiség az elmúlt évben.)

Hornung Ágnes, a Pénzügyminisztérium pénzügyekért felelõs államtitkára szerint az elektronikus fizetés elterjedése révén számottevõen visszaszorul a készpénzre épülõ feketegazdaság, a felgyorsult pénzforgalom olcsóbbá teszi az emberek és a vállalatok közötti pénzmozgást, s nem kell a készpénz õrzésére, tárolására is komoly összegeket költeni. Az ügyfelek pénze biztonságban van, jogszabályok garantálják, hogy visszaélések esetén a bankkártyás fizetésnél az érintetteknek 24 órán belül vissza kell kapniuk a pénzüket. Mindezek alapján Magyarország nemzetgazdasági szinten évente 450 milliárd forintot spórolhat meg az elektronikus fizetésre való hangsúlyosabb áttéréssel – emlékeztetett az államtitkár. Hornung Ágnes ezért tartja kiemelkedõnek, hogy idén õsztõl – egyelõre pilot–rendszerben – elindul a készpénzkímélõ iskola projekt.

Az államtitkár szerint hosszabb távon el kell gondolkodni azon, hogy a nyugdíjak és az állami szociális juttatások mind a nagyobb részét elektronikus útra tereljék. Az ezzel kapcsolatos tervek 2019 elejére állhatnak össze egységes tervvé a kormánystratégia részeként. Fontos ugyanakkor azt hangsúlyozni, hogy a megoldás nem lenne kötelezõ jellegû, viszont arra bizonyosan lenne mód, hogy a polgárokat is érdekeltté tegyék az olcsóbb fizetési módozat választásában.

E tekintetben érdekes lehet, hogy továbbra is ragaszkodunk a sárga csekkhez: bár az MNB jelentése örömtelinek minõsítette, hogy az elmúlt évben már a számlabefizetések 44 százaléka történt elektronikusan (2014-ben még 25 százalékon álltunk), látni kell, hogy a növekedés zömét az adta, hogy a postahivatalokban végre nem számít készpénzfelvételnek, ha valaki a sárga csekket bankkártyával fizeti. Ráadásul még a jobb, 44 százalékos mérték is fényévekre van az európai 70 százalékos átlagtól. Aligha véletlen, hogy még Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter is „hadat üzent” a sárga csekkeknek.

A fenti arányokon drasztikusan javíthat a jövõ júliusban induló azonnali fizetési rendszer (AFR). A rendszer indulásával bármely szolgáltató bocsáthat ki fizetési kérelmet (FK) az ügyfelének, s annak – a mostani elképzelések szerint – maximum 60 napja lesz arra, hogy az adott kérelmet jóváhagyja. A fizetési kérelemmel élve a szolgáltatók új lehetõséget kapnak, hogy a költséges sárga csekk (ami a számla kipostázásán felül minimum 174 forintjába kerül a szolgáltatónak) helyett olcsóbban kínáljanak fizetési lehetõséget az ügyfeleknek, akik azonban a jóváhagyásra szolgáló intervallumot kihasználva a sárga csekkhez hasonlóan maguk tudnák eldönteni, mikor fizetik majd ki a számlájukat. Az igazi áttörés persze csak akkor következik be – s onnantól fogva lesz mód arra, hogy az ügyfelek is érezzék az AFR elõnyeit –, amikortól a szabályozók végre lehetõvé teszik, hogy a szolgáltatók ne csak a sárga csekk, hanem az olcsóbb, elektronikus átutalások költségeit is érvényesíthessék az árképletükben. Attól kezdve ugyanis a banki átutalások költségeit is átvállalhatnák, illetve engedményt adhatnának az ügyfélnek, ha az olcsóbb elektronikus fizetésre vált át.