Az idei nyári viharmérleg elsõ, még nem végleges összesítése szerint 3173,524 millió forintot fizettek ki a biztosítók a május elseje és augusztus 31 közötti idõszakban. A társaságokhoz ebben a periódusban 57016 bejelentés érkezett egyéni és társasházak részérõl vihar, felhõszakadás, jégverés, tetõbeázás címén. (Ebben az összesítésben nincsenek benne a mezõgazdasági károk és az idõjárás következtében az ipari létesítményekben, közintézményekben, stb. keletkezett rongálódások.)
Bár a szubjektív érzékelésünk, különösen a hétvégi-hételeji felhõszakadások nyomán (amelyek következményei a fenti összesítésben még nem szerepelnek), viharos hónapokra emlékeztethet, valójában a tavalyihoz képest csendesebb nyár van mögöttünk – legalábbis lakásbiztosítási szempontból. Tavaly ugyanis ezen négy hónap alatt több mint 103 ezer káreseményre 6 milliárd forint összegû kárt térítettek meg a biztosítók. 2010-2017 között a május-augusztusi periódusban összesen csaknem 1 millió 100 ezer kárt rendeztek a társaságok, közel 80 milliárd forint értékben. Az elmúlt évek biztosítói adataiból nem lehet trendszerû következtetéseket levonni az idõjárás szélsõségesebbé válásáról, hiszen ebben az évtizedben például a 2010-es év volt eddig a katasztrófáktól leginkább sújtott. Akkor 312 ezer kárbejelentésre 30 milliárd forintot fizettek ki a biztosítók.
Idén is, mint szinte minden évben, a legsûrûbben lakott Pest megyében és a fõvárosban sérült meg a legtöbb lakossági ingatlan, emellett Pécsrõl és környékérõl érkezett szokatlanul sok bejelentés. A legtöbbször a házak tetõszerkezete sérült meg, illetve az ebbõl eredõ beázás jelentette a leggyakoribb kártípust.
A viszonylag mérsékeltebb viharok idején is egyre több kárt okoznak viszont a villámcsapások, amelyek 2010 óta kb. harmadannyival terhelték meg a társaságok kárráfordítási összegeit, mint a viharok. Tavaly egész évben 2350 elsõdleges és több mint 30 ezer másodlagos hatás nyomán 2,6 milliárd forintot térítettek meg ügyfeleiknek a társaságok, idén az elsõ nyolc hónapban már 2,3 milliárd forint környékén jár ez az összeg. Mint az adatokból is kitûnik, egyre több a villámcsapások másodlagos, indukciós hatása miatt bekövetkezett káresemény, amikor a közelben lesújtó mennykõ számítástechnikai és szórakoztató elektronikus eszközöket vagy háztartási készülékeket tesz tönkre. Ennek oka az is, hogy a korszerû, integrált áramköröket tartalmazó mûszaki berendezések jobban ki vannak téve a villámok hatásának, így a hálózatokon keresztül beérkezõ túlfeszültség gyakrabban okozza a meghibásodásukat, mint a korábban használt, hasonló berendezések esetében. Sõt, idén már olyan eset is elõfordult, amikor a villámcsapás a tetõszerkezetre szerelt napelemes rendszert is tönkre tette.
A MABISZ ennek kapcsán arra hívja fel a figyelmet, hogy minden nagyobb lakáskorszerûsítés után érdemes felülvizsgálni a biztosításunkat, nem lettünk-e alulbiztosítottak. Azaz a szerzõdéses összegünk elegendõ lehet-e a helyreállításra avagy ingóságaink pótlására egy nagyobb kár bekövetkezése esetén. A felülvizsgálat során érdemes azt is ellenõrizni, hogy valóban kiterjed-e minden vagyontárgyunkra a biztosítás, esetleg újabb fedezettel/fedezetekkel kell-e bõvíteni a szerzõdésünket a megváltozott kockázati igény miatt.
A biztosítói adatoknál is jóval több kárt okozhatott egyébként a viharszezon a lakosságnak, hiszen nagyjából minden negyedik ingatlan nem rendelkezik biztosítással, holott az erõs piaci versenynek köszönhetõen tizennégy társaság kínálja több tucat lakástermékét, amelyek közül az elemi károk kockázatait fedezõ alapbiztosítások már havi néhány ezer forintért is elérhetõek.