Döntött a bíróság: a telken álló autóra is kell biztosítás
2018.09.06
Az olyan gépjármûnek, amelyet hivatalosan nem vontak ki a forgalomból, és amely alkalmas a forgalomban való részvételre, akkor is rendelkeznie kell gépjármû-felelõsségbiztosítással, ha tulajdonosa, akinek többé már nincs szándékában azt vezetni, úgy döntött, hogy egy magántulajdonban álló telekre állítja – mondta ki az Európai Unió Bírósága.

Az ügy Portugáliából indult: Alina Antónia Juliana egy Portugáliában nyilvántartott gépjármû tulajdonosa volt. Egészségügyi problémák miatt felhagyott a gépjármû vezetésével, és azt házának udvarán állította le, anélkül azonban, hogy eljárt volna a gépjármû forgalomból való hivatalos kivonásának érdekében. 2006 novemberében A. A. Juliana fia, anyjának engedélye és tudomása nélkül birtokba vette a gépjármûvet, amivel letért az útról, és az utastérben tartózkodó két másik személlyel együtt életét vesztette. A. A. Juliana a baleset idõpontjában nem rendelkezett az említett gépjármû tekintetében gépjármû-felelõsségbiztosítással. A Fundo de Garantia Automóvel (gépjármû garanciaalap, Portugália) az utasok jogutódjainak megtérítette a balesetbõl eredõ károkat. Az alap ezt követõen, mivel úgy vélte, hogy A. A. Juliana a gépjármû-felelõsségbiztosítás kötésére vonatkozó kötelezettség hatálya alá tartozott, és e kötelezettségét nem teljesítette, a portugál jog által elõírt lehetõségnek megfelelõen keresetet indított többek között A. A. Julianával szemben az utasok jogutódainak általa kifizetett 437345,85 euró összeg visszatérítése iránt. A. A. Juliana arra hivatkozott, hogy nem terheli felelõsség a káreseményért, és mivel gépjármûvét a háza udvarára állította, és nem szándékozta forgalomba helyezni, nem volt köteles gépjármû-felelõsségbiztosítást kötni.

A gépjármû-felelõsségbiztosításról szóló elsõ irányelv akként rendelkezik, hogy a rendszerint a tagállamok területén üzemben tartott gépjármûveknek rendelkezniük kell gépjármû- felelõsségbiztosítással. A gépjármû-felelõsségbiztosításról szóló második irányelv elõírja olyan szerv létrehozását, amelynek feladata egyebek mellett a biztosítási kötelezettségnek meg nem felelõ gépjármûvek által okozott anyagi kár vagy személyi sérülés következtében keletkezett károk megtérítése. A tagállamok rendelkezhetnek a kárigények rendezésének megosztásáról e szerv, a káresemény felelõse, valamint egyéb olyan biztosítók vagy társadalombiztosítási szervek között, amelyek kötelesek kártérítést nyújtani a károsult részére.

A Fundo de Garantia Automóvel kérelmének tárgyában eljáró Supremo Tribunal de Justiça (legfelsõbb bíróság, Portugália) e körülmények között határozott úgy, hogy kérdéseket terjeszt a Bíróság elé. A kihirdetett ítéletében az Európai Unió Bírósága kimondja, hogy az elsõ irányelv értelmében gépjármû-felelõsségbiztosítási szerzõdés megkötése kötelezõ, amennyiben az érintett gépjármû még mindig valamely tagállamban van nyilvántartva, és alkalmas a forgalomban való részvételre, ám, kizárólag tulajdonosának döntése alapján, aki többé nem szándékozik azt vezetni, egy magántulajdonban lévõ telken parkol.

A. A. Juliana gépjármûve szokásos üzembetartásának helye az egyik tagállam, Portugália területén volt, ahol még mindig nyilván volt tartva. Továbbá e gépjármû üzemképes állapotban volt. A Bíróság ebbõl arra következtet, hogy a gépjármû az elsõ irányelvben kimondott biztosítási kötelezettség alá tartozott. A Bíróság hozzáteszi, hogy e tekintetben nem bír relevanciával, hogy A. A. Juliana gépjármûve magántulajdonban lévõ telken, háza udvarán parkolt, mielõtt fia birtokba vette volna, és hogy neki nem állt szándékában azt vezetni.

Másodszor a Bíróság megállapítja, hogy a második irányelvvel nem ellentétes az olyan szabályozás, mint a portugál törvény, amely azt írja elõ, hogy a kártérítési szerv (a jelen esetben a Fundo de Garantia Automóvel) jogosult igényét érvényesíteni a káresemény felelõsén vagy felelõsein túl azon személlyel szemben is, aki, jóllehet kötelezettség terhelte az azon gépjármûre vonatkozó gépjármû-felelõsségbiztosítás kötése tekintetében, amely a káreseményt okozta, nem kötött ilyen szerzõdést, akkor is, ha e személy nem tartozna polgári jogi felelõsséggel a káreseményért.

A Bíróság azt is kimondta, hogy valamely nemzeti szabályozás rendelkezhet akként, hogy amennyiben a balesetben érintett gépjármû tulajdonosa nem teljesítette az e gépjármû biztosítása tekintetében õt terhelõ kötelezettséget, az említett kártérítési szerv igényét érvényesítheti a káresemény felelõsén vagy felelõsein kívül e tulajdonossal szemben is, függetlenül attól, hogy fennállt-e ez utóbbi polgári jogi felelõssége a baleset bekövetkeztében.