A magyar munkavállalóknak jelenleg 5 százaléka dolgozik túlnyomórészt otthonról, mellettük sokan vannak olyanok, akik szintén dolgoznak távmunkában, de nem ez a legjellemzõbb: 6 százalék gyakran, 19 százalék alkalmanként végzi így a munkájukat. Összességében a munkavállalók háromtizede szokott legalább alkalmanként távmunkában dolgozni, ami különösen az irodai munkát végzõknél és a diplomásoknál jellemzõ. A munkavállalók 65 százaléka jelezte, hogy sem jelenleg, sem korábban nem dolgozott még otthonról. Miközben keveseknek van rá lehetõsége, a többség egyértelmûen a távmunka mellett áll: azok közül, akik jellemzõen nem így dolgoznak, 55 százalék jelezte, hogy szeretne otthonról dolgozni.

Idõspórolás, kevesebb stressz, kiszámítható idõbeosztás

Az elõnyök közül legtöbben azzal értettek egyet, hogy otthon dolgozva az ember idõt spórol meg (66%), valamint az ilyen munkavégzés kevésbé stresszes (63%), és kiszámíthatóbb az idõbeosztás (58%). Azok, akik otthonról dolgoznak, mindegyik elõnyt nagyobb arányban érzékelik, különösen a távmunka hatékonyságát látják pozitívabban azoknál, akik nem így végzik a feladataikat. A többség azzal is egyetért, hogy otthon dolgozva az ember pénzt spórol meg (56%), ugyanakkor arra, hogy a home office jótékony hatással lenne a családi életre, már kevesebben, 49 százalékuk mond igent.

Dolgozószoba vagy dolgozósarok kell az otthoni munkához

A jelenlegi lakásfeltételeit a többség nem látja ideálisnak távmunkához: 37 százalék szerint a lakása nem, vagy inkább nem alkalmas munkavégzésre. Otthonát inkább alkalmasnak vagy teljesen alkalmasnak a megkérdezettek 31 százaléka látja. 58 százalék szerint az otthoni munkavégzéshez külön dolgozószoba lenne szükséges, azok, akik dolgoznak otthonról, nagyobb arányban érik be egy dolgozósarokkal, mint akik valójában nem is végeznek otthonról munkát (39 százalék vs. 26 százalék).