Megerõsítik az eddigi lakáspiaci trendeket a legfrissebb KSH-adatok, amelyek szerint a második negyedévben a használt lakásoknál 10,3 százalékos, az újaknál pedig 11,8 százalékos volt az áremelkedés - derül ki az ingatlan.com elemzésébõl. Az összeállítás a KSH 2018 második negyedévére vonatkozó elõzetes adatait, illetve az ingatlan.com oldalán található több mint 200 ezer ingatlanhirdetés adatait vizsgálta.

Alkalmazkodás az új lakások piacán

Balogh László, az ingatlan.com vezetõ gazdasági szakértõje közölte: az új lakások a múlt év közepe óta negyedévrõl negyedévre nagyobb mértékben drágultak, mint a használt lakások.

“Az új lakások áremelkedése az erõs kereslet és a munkaerõhiány okozta költségnövekedés mellett azzal is magyarázható, hogy a piac alkalmazkodni kezdett a mostani szabályok szerint 2019 végéig érvényben lévõ kedvezményes áfa megszûnése utáni helyzethez. A folyamatos drágulás miatt ugyanis, ha 2020-tól 27 százalékra ugrik az új lakások jelenleg 5 százalékos áfája, akkor ez a több mint 20 százalékos különbség nem egyik napról a másikra jelenik majd meg az árakban.” - mondta a szakember. Hozzátette, hogy az új lakásoknál addig elég pörgõs piacra lehet számítani, a fejlesztõk igyekeznek ugyanis befejezni a folyamatban lévõ építkezéseket, a megmaradt lakások iránt pedig a vevõk futnak versenyt.

Jelentõs drágulás a használtaknál, komoly eltérésekkel

A használt lakások piacán bekövetkezett drágulás hátterében továbbra is a nagyvárosokban látható áremelkedés áll. A fõvárosi házak és lakások kínálati ára október elején 24 százalékkal volt magasabb, mint egy évvel korábban. a megyei jogú városokban 18 százalékos, a többi városban pedig 23 százalékos volt az éves árnövekedés. A községekben jóval mérsékeltebb, 12 százalékos drágulás volt megfigyelhetõ a kínálati piacon. A jelentõs áremelkedésben szerepet játszott, hogy az októbertõl életbe lépett lakáshitel-piaci szigorítások miatt sokan elõre hozták a vásárlást, ez pedig extra keresletet generált a piacon.

“Az országon belüli különbségek továbbra is nagyon jelentõsek” - fogalmazott Balogh László. Példaként az ingatlan.com szakértõje elmondta, hogy amíg Budapesten több mint 600 ezer forint volt az eladásra kínált lakások átlagos négyzetméterára október elején, addig Salgótarjánban ugyanez a mutató 131 ezer forintnál, Békéscsabán pedig 202 ezer forintnál járt. Ezzel szemben Debrecenben 380 ezer, Gyõrben pedig 372 ezer forintért kínáltak átlagosan egy négyzetméternyi használt lakást.

Az ingatlan.com rövid távú elõrejelzése szerint az év második felében és jövõre is élénk maradhat a használt lakások piaca, Budapesten és a vidéki nagyvárosokban is magasabbak lesznek az árak az egy évvel korábbihoz képest. Az új lakások esetében a vevõk közötti verseny és a lakásépítési áfa megszûnése miatt az áremelkedés a következõ 1-2 évben folytatódhat.

Továbbra is az élbolyban a lakásdrágulást tekintve

Az Európai Unióban a lakóingatlanok ára átlagosan 4,3 százalékkal nõtt éves összevetésben. Négy országban, köztük Magyarországon következett be két számjegyû drágulás: Szlovéniában 13,4 százalékkal, Írországban 12,6 százalékkal, Portugáliában 11,2 százalékkal nõttek az árak, Magyarországon pedig 10,4 százalékos volt az áremelkedés éves összevetésben.

Balogh László, az ingatlan.com vezetõ gazdasági szakértõje szerint Magyarország 2016-ban az elsõ volt a lakásárak emelkedését nézve az európai piacon és azóta is rendre a legjelentõsebb drágulást mutató piacok között szerepel. “2016 után is az európai élbolyban maradt a magyar piac, ez pedig annak is köszönhetõ, hogy az elmúlt években a lakáshitelek kamata történelmi mélypontra csökkent, vagyis ennél jobb feltételekkel még nem lehetett lakáshitelhez jutni. Az olcsó hitelek pedig élénken tartották a hazai lakáspiacot.”

A külföldi vevõk számára is vonzó Magyarország

Az ingatlan.com szakembere szerint az is fontos, hogy mivel Magyarországon nemzetközi összevetésben is magas a lakástulajdonnal rendelkezõ háztartások aránya, az utóbbi években bekövetkezett, európai szinten is jelentõsnek mondható drágulás a lakosság vagyonának emelkedéséhez is hozzájárult. Ez a jelenség pedig ösztönzõleg hat a külföldrõl érkezõ ingatlanbefektetõkre is. Országos átlagban 2017-ben minden 20. lakást vesznek külföldiek, de a legfelkapottabb területeken ennél sokkal gyakoribb a más országból érkezõ vásárló. A budapesti adásvételek esetében tavaly 9 százalék volt a külföldi vevõk aránya, az V. kerületben pedig minden harmadik vevõ az országhatáron túlról érkezett.