A nemzetközi tapasztalatok szerint azok a felzárkózási modellek voltak sikeresek, melyek nagyban támaszkodtak a belsõ megtakarításra – írja a jegybank oldalán megjelent szakmai cikkében Koroknai Péter, az MNB monetáris politika és pénzügyi elemzési igazgatóságának kutatója. 

A magyar háztartások 6 százalékos GDP-arányos pénzügyi megtakarítási rátája a legnagyobb a régióban, aminek eredményeként fejlettségünkhöz képest magas, a GDP 100 százalékát meghaladó a háztartások nettó pénzügyi vagyona. Ennek, valamint a 2012 óta tartó, az állampapírokat preferáló portfolió-átrendezõdésnek köszönhetõen jelentõsen és trendszerûen csökkent az állam külföldi és deviza-ráutaltsága, valamint az ország külsõ sérülékenysége. 

A következõ években a lakossági megtakarítások évente mintegy 2000 milliárd forintnyi addicionális forrást biztosítanak a gazdaság szereplõinek az MNB becslései szerint. A várhatóan továbbra is jelentõs bérnövekedés a fogyasztásbõvülés mellett a lakosság pénzügyi megtakarítását is magas szinten tartja, így továbbra is sokrétûen tudja támogatni a gazdasági növekedést. 

A lakossági megtakarításokon belül az elmúlt években emelkedett a magyar GDP-arányos készpénzállomány, amely nemcsak európai, hanem régiós viszonylatban is magasnak számít. Az ennek visszaszorításával felszabaduló forrás például más szektorokat finanszírozva sokkal jobban szolgálná a gazdaság érdekeit. Az állam önfinanszírozásának erõsödése vagy a vállalatok kedvezõbb forrásellátottsága ugyanis kedvezõen hatna az ország megítélésére és a gazdasági növekedésre.

Ha a magyar készpénzállomány a német GDP-arányos szintre (8,4 százalék) csökkenne, akkor az mintegy 2300 milliárd forintos többletforrást jelentene a gazdaság szereplõinek. Lakossági állampapír-vásárlás esetén például közel a harmadára csökkenhetne a külföldiek kezében lévõ forint állampapírok állománya. Bankbetétekbe kerülve a bankrendszer forrásellátottságát javítva a háztartások betétállománya közel 30 százalékkal emelkedne, ami támogatná a magánszektor hitelezését. Részvénybefektetésként a vállalati szektor forrásait bõvítheti, a háztartások tõzsdei részvénye a négyszeresére emelkedne, aminek megvalósulásához ugyanakkor kötvény- és részvénypiaci fejlesztés szükséges.