Jó hírrel indul a 2026-os nyári szezon: az Európai Környezetvédelmi Ügynökség (EEA) legfrissebb jelentése szerint az európai fürdőhelyek túlnyomó többségében biztonságosan lehet fürdeni. A vizsgált helyszínek 85 százaléka „kiváló” vízminősítést kapott, miközben az összes ellenőrzött fürdővíz 96 százaléka megfelelt legalább a minimálisan előírt uniós követelményeknek.

A felmérés több mint 22 ezer fürdőhely adatait elemezte az Európai Unió 27 tagállamában, valamint Albániában és Svájcban. Az eredmények azt mutatják, hogy az elmúlt évtizedek környezetvédelmi beruházásai és az uniós szabályozás jelentősen javították Európa fürdővizeinek állapotát.

A legjobb eredményeket Ciprus, Bulgária, Görögország, Ausztria és Horvátország érte el, ahol a fürdőhelyek legalább 95 százaléka „kiváló” minősítést kapott. Különösen figyelemre méltó Ausztria teljesítménye, hiszen a tengerparttal nem rendelkező ország elsősorban tavaival és folyóival került az élmezőnybe.

A jelentés szerint továbbra is a tengerparti fürdőhelyek teljesítenek jobban: ezek 89 százaléka kapott kiváló minősítést, míg a tavak és folyók esetében ez az arány 78 százalék. Ennek oka, hogy a tengeri vizek természetes öntisztuló képessége általában nagyobb, míg a belvízi területek érzékenyebbek a rövid távú szennyezésekre, például a heves esőzések vagy a nyári aszályok nyomán kialakuló problémákra

A vízminőséget elsősorban a fekális eredetű baktériumok – köztük az E. coli és az enterococcusok – jelenléte alapján értékelik. A szennyezett víz lenyelése gyomor- és bélrendszeri megbetegedéseket okozhat, ezért a rendszeres monitorozás közegészségügyi szempontból kiemelten fontos.

A kép ugyanakkor nem mindenhol kedvező. A vizsgált fürdőhelyek 1,5 százaléka továbbra is „rossz” minősítést kapott. A legrosszabb eredményt Albánia érte el, ahol a helyszínek közel egynegyede nem felelt meg az elvárásoknak. Az uniós szabályok szerint, ha egy fürdőhely öt egymást követő évben rossz minősítést kap, a hatóságoknak meg kell tiltaniuk a fürdőzést. 2020 és 2024 között összesen 57 ilyen helyszín volt Európában, többségük Olaszországban és Franciaországban.

Magyarországon 2025-ben összesen 292 kijelölt fürdőhely vízminőségét vizsgálták, valamennyi belvízi – elsősorban tó- és folyóparti – helyszín volt. A fürdőhelyek 64 százaléka (187 helyszín) kiváló, további 21,9 százaléka (64 helyszín) jó minősítést kapott, így a hazai fürdővizek több mint 85 százaléka a két legjobb kategóriába tartozik. A minimális uniós követelményeket összesen a fürdőhelyek 88,7 százaléka teljesítette, vagyis legalább „megfelelő” minősítést ért el. Ugyanakkor négy helyszín (1,4 százalék) továbbra is a „rossz” kategóriába került, míg 29 fürdőhelyet még nem minősítettek. Az eredmények azt mutatják, hogy a magyarországi fürdővizek többsége biztonságos és jó állapotú, bár az uniós élmezőnytől – ahol a kiváló minősítésű helyszínek aránya meghaladja a 90–95 százalékot – még elmaradunk.

Az EEA szerint az eredmények azt bizonyítják, hogy az uniós fürdővíz-szabályozás sikeres, ugyanakkor a klímaváltozás, a szélsőséges csapadékesemények és a felszíni vizeket érő szennyezések miatt továbbra is szükség van a vízminőség folyamatos védelmére és fejlesztésére.