A biztosítók évtizedek óta vizsgálják a klímaváltozás hatásait, amely a hõmérséklet emelkedésén, a gyakoribb hõhullámok és aszályok nyomán igen jelentõs károkat eredményeznek. A Swiss Re kutatása szerint 2017 volt az eddigi legdrágább év a biztosítók számára: 144 milliárd dollárnyi káruk keletkezett a természeti és az ember által okozott katasztrófák nyomán. 

A biztosítási fedezet emelkedésével a jövõben a kárkifizetések is nõni fognak. Tavaly a katasztrófákból származó összes gazdasági kár nagysága világszerte 337 milliárd dollár volt, aminek kevesebb, mint a felére kötöttek biztosítást. 

Az iparág emellett kevésbé közvetlen módon is ki van téve az éghajlatváltozásnak. Az Egyesült Államokban számos város és egy állam is pert indított az olajipar ellen a fosszilis tüzelõanyag-kibocsátás miatt. A helyi hatóságok szerint az éghajlatváltozás nyomán jelentõsen emelkednek a költségeik, többek között a tengeri védelemre fordított kiadások, vagy az egyre nagyobb számú tûzoltók alkalmazása miatt. Véleményük szerint ezen költségek egy részét az olajiparnak kellene állnia. Ezek a perek várhatóan évekig elhúzódnak, de ha végül a beperelt 38 olajvállalat veszít, akkor nagyon valószínû, hogy a költségek egy részét a biztosítóikra hárítják majd, ami akár több száz milliárd dollárt is kitehet. 

Nem véletlen, hogy egyes biztosítók igyekeznek lépéseket tenni azon vállalatokkal szemben, amelyek leginkább felelõssé tehetõk az éghajlatváltozásért. A legnyilvánvalóbb lépés az ilyen vállalatokban lévõ befektetések megszûntetése, vagyis az eladás. A biztosítótársaságok igen jelentõs befektetési portfolióval rendelkeznek, melynek kezelésében egyre nagyobb szerep jut a környezeti, társadalmi és vállalatirányítási (Environmental, Social and Governance – ESG) szempontoknak. 

A Swiss Re tavaly például a teljes portfolióját átvizsgálta ESG kritériumok mentén, ami az éghajlatváltozást okozó vállalatok papírjainak jelentõs csökkenését eredményezte. 

A zöld energiába, például szélerõmûvekbe, napenergia-gazdaságokba, hidro-projektekbe történõ befektetések is egyre emelkedõ tendenciát mutatnak a biztosítók körében. 2017 végén az Allianz 5,6 milliárd eurót fektetett megújuló energiaforrásokba, míg az Axa 2020-ig 3 milliárd euróról 12 milliárd euróra növelte a zöld beruházásokra vonatkozó célkitûzését. 

Hasonló megfontolások kezdenek megjelenni a biztosítók körében akkor is, mikor eldöntik, hogy milyen ügyfeleket kívánnak biztosítani. Számos társaság ma már elzárkózik például a szénipari vállalatok biztosításától. 

A német Allianz idén májusban azt nyilatkozta, hogy megszûnteti a szénbányák és a széntüzelésû erõmûvek biztosítását, 2040-ig pedig miden szénnel kapcsolatos kockázatát meg kívánja szûntetni. 

Az elmúlt években több szervezet, így a Greenpeace és az Unfriend Coal is felszólította a világ legnagyobb biztosítóit, hogy lépjenek fel a klímaváltozás ellen, szerintük ugyanis igen komoly nyomást tudnak ezek a cégek gyakorolni a fosszilis üzemanyag iparágra. Eddig kizárólag európai biztosítók és viszontbiztosítók döntöttek úgy, hogy felfüggesztik a szénhez kapcsolódó projektek kockázatainak fedezését – többek között a Munich Re, a Swiss Re, a Zurich, a Scor, az Axa és az Allianz.