A folyamatnak azt kell eredményeznie, hogy egy intézményen belül ne vegyüljön az állami és a magán egészségügyi ellátás, vagyis a közkórházakban csak közellátást lehet majd igénybe venni, a magánellátásoknak pedig csak azokon kívül van a helye - fejtette ki Rétvári Bence.

A két ellátási típus keveredése sokszor egészségtelen helyzetekhez, például a közfinanszírozott szolgáltatások lassulásához vezet - emelte ki. "Ha valaki egy közkórházba belép, akkor biztosnak kell lennie abban, hogy délelõtt és délután is csak közfinanszírozotti ellátásban fog részesülni" - mondta. Az államtitkár szerint ez azért is fontos, mert a magánellátásért fizetõk érdekeivel is ellentétes, ha kivizsgálásuk, kezelésük is közintézményekben történik.

Az államtitkár beszélt arról is, hogy novembertõl a magánellátási intézményekre is fokozatosan kiterjed majd az a digitális egészségügyi rendszer, amelynek köszönhetõen a betegek már egy éve maguk is elérhetik az interneten a közellátásban keletkezõ dokumentumaikat. Rétvári Bence fontos elõrelépésnek nevezte a digitális egészségügyi adatbázisok növekedését, mivel azok szerinte jelentõsen csökkenthetik a félrediagnosztizálás és téves kezelés esélyét. A digitalizációnak köszönhetõen ugyanis semmi sem felejtõdik el, így az orvosok és a mentõápolók is egy gombnyomásra tájékozódhatnak a betegek korábbi kezeléseirõl, leleteirõl - tette hozzá.

Az államtitkár közölte, az idén 30 milliárd forint, jövõre pedig több mint 40 milliárd forint áll rendelkezésre az Egészséges Budapest Programra. Emlékeztetett, az elõzõ évben befejezett beszerzéseknek köszönhetõen tíz százalékkal javult a fõvárosi egészségügyi intézmények diagnosztikai képessége, ami várhatóan a várólisták csökkenését eredményezi majd.

Szólt arról is, hogy az elmúlt idõszakban 500 milliárd forintot fordítottak a vidéki egészségügy fejlesztésére, aminek eredményeként 77 kórház és 54 rendelõintézet újult meg, 104 mentõállomást korszerûsítettek 31 új állomás létrehozása mellett.

A kabinet emellett az alapellátást is fejlesztette, ennek köszönhetõen egy átlagos háziorvosi praxis jelenleg havi másfél millió forintból gazdálkodhat a 2010-es 860 ezer forint helyett - fûzte hozzá. Felhívta a figyelmet arra is, hogy a kormány az utóbbi idõben kiemelten támogatta a szakdolgozók béremelését, az orvosutánképzést és a különbözõ betegségek megelõzését célzó programokat.