A biztosítási szektor díjbevétele a második negyedévet követõen 527 milliárd forint volt. A féléves teljesítmény érdemi növekedést jelez és elõrevetíti, hogy a szektor díjbevétele idén rekord mértékû lehet, meghaladhatja az 1000 milliárd forintot is – mondta a lap kérdésére Kandrács Csaba. Amennyiben a trend nem változik és minden a várakozásaink szerint alakul, akkor ez több mint 8 százalékos díjnövekedést fog jelenteni a 2017-es évhez képest – hangsúlyozta az MNB ügyvezetõ igazgatója.

Az MNB idén februárban tette közzé tíz éves stratégiai jövõképét, amely az öngondoskodási piacon az elérhetõnek és kívánatosnak tartott célokat fogalmazza meg. A nemzetközi mezõny utoléréséhez a penetráció tekintetében legalább 3 százalék fölötti értéket kellene teljesíteni egy évtizeden belül. Ehhez az MNB számításai szerint évi átlagban 8-8 százalékos bõvülésre van szükség a díjaknál. 

Az élet ágon idén is folytatódott a növekedés: a tavalyi év hasonló idõszakához képest ez a rendszeres díjaknál 2 százalék felett alakult, az egyszeri és eseti díjaknál 1 százalékot meghaladó volt. Nem-élet ágon a féléves növekedés több mint 10%-os volt az elõzõ év hasonló idõszakához képest. A nem-élet ágon belül továbbra is a jármûbiztosítások adják a növekedés motorját. A lakossági vagyonbiztosításoknál a verseny élénkülését várja a jegybank. Fontos volna, hogy e szektorban több új szerzõdés szülessen, hiszen az idei I. félévben ötvenezernél kevesebb új lakásbiztosítást kötöttek – mondta Kandrács.

Magyarországon ma a 4,5 milliós lakásállományra 3,2 millió darab lakásbiztosítási szerzõdés jut. Európai viszonylatban viszonylag magas ugyan a lefedettség, de a szerzõdések jelentõs részét érdemes lehet megújítani, újrakötni. Ha az elsõ féléves kötési adatokat nézzük, akkor legalább 30 évre lenne szükség, hogy az állomány teljes egészében újraszerzõdjön.

Az életbiztosítási és nyugdíjpénztári szerzõdések számát tekintve a jegybank stratégiai célja a jelenlegihez képest még 1 millió új rendszeres öngondoskodási szerzõdés megkötése, ami a gazdaságilag aktív népesség négyötöde számára jelentene biztonságot életét, nyugdíját, egészségét vagy éppen vagyontárgyait tekintve. Bár e téren még a tervezett célérték alatt vagyunk, viszont a trend kedvezõ– mondta Kandrács Csaba.

Ahol egyértelmû lemaradást tapasztaltunk, az a jövõképünkben megfogalmazott versengõ piac, hogy az 5 legnagyobb biztosító piaci részesedése a mai 60-ról 55 százalék alá csökkenjen a következõ tíz évben. E folyamat egyelõre nem indult el, ám a kisebb biztosítók a digitalizáció erõsítésével, mûködési költséghatékonyságuk javításával, az ügyfelek pedig tudatos termékválasztással, sokat tehetnek érte.

Ami a hatékony értékesítést, azaz az új, innovatív értékesítési csatornák terjedését illeti, arra számítunk, hogy ezek részaránya az új eladásoknál egy évtizeden belül eléri az 50 százalékot – mondta az MNB ügyvezetõje. Ezzel szemben itt is a folyamat erõsítése szükséges, hiszen tavaly ennek aránya mindössze 35 százalék volt.