Jövõre lassul az idén 4% feletti növekedés
A CIB Bank piaci konszenzussal egybevágó elõrejelzése alapján a megelõzõ évet meghaladó ütemû, jóval 4% feletti GDP-növekedésre számíthatunk 2018-ban. Ennek fõ hajtóereje továbbra is elsõsorban a belsõ kereslet (a háztartások fogyasztása által vezérelt, költségvetési ösztönzéssel erõsített) bõvülése, illetve az uniós források támogató hatása. A GDP az elsõ félévben 4,7%-kal nõtt, és ez az ütem alig mérséklõdik az év hátralévõ részében – mondta Trippon Mariann, a CIB vezetõ elemzõje a bank által szervezett sajtóbeszélgetésen.
A külsõ környezet alakulását és az uniós támogatások várható felhasználását egyaránt figyelembe véve 2019-ben elkerülhetetlennek tûnik a lassulás. A 3-3,5% közé várható érték azonban nem áll távol a megelõzõ öt év átlagától. Jövõre is a belsõ felhasználás diktálja a tempót a növekedésnek, fõleg a lakossági fogyasztás és a beruházások lesznek perdöntõk. A belsõ kereslet gyengülésével párhuzamosan, 2020-tól viszont újra a nettó export járulhat hozzá pozitívan a növekedéshez.
Átlépi a 3%-os küszöböt az éves átlagos infláció
A 2018 elsõ negyedévében látott, a vártnál valamivel alacsonyabb inflációs számokat követõen az év késõbbi részében az eredetileg gondoltnál gyorsabban emelkedett a fogyasztói árindex. Ezért a korábban prognosztizáltnál néhány tized százalékponttal magasabb lehet az idei év átlaga: a CIB Bank november eleji elõrejelzése szerint 2,9%-os. Az elmúlt hónapokban a fogyasztói árindex tartósan átlépte a 3%-os küszöböt, októberben megközelítve a jegybanki cél körüli sáv (2-4%) felsõ szélét. Bár a fõ index meglódulása javarészt a jegybank hatáskörén kívüli termékcsoportok drágulásával magyarázható, a gazdaságban fokozatosan, de egyértelmûen erõsödik az inflációs nyomás. Ezt támasztja alá a maginflációs mutató és az MNB alapmutatóinak alakulása, így összességében a 3,5%-ot is elérheti az éves átlagos infláció 2019-ben.
Ambiciózusabb költségvetési hiányterv, növekvõ teljesítési kockázatokkal
Az idei elsõ három negyedév a 2017-eshez hasonló költségvetési forgatókönyvet valószínûsít: miközben a GDP-arányos ESA hiány a tervezettnek (2,4%) megfelelõ vagy akár annál alacsonyabb lehet (2017-ben 2,4 helyett 2%-os lett), addig a tervnél lényegesen nagyobb pénzforgalmi hiány alakult ki, elsõsorban az uniós elõfinanszírozás és a kapcsolódó utalások csúszása miatt. A még mindig gyors GDP-növekedés és a magasabb bérek miatt az adóbevételekkel nem lesz gond, így a Maastrichti-i 3%-os hiánylimitet várhatóan nem fenyegeti veszély. Részben hasonló költségvetési folyamatot láthatunk 2019-ben is, de már csökkenõ deficitterv alapján (1,8%), nagyobb adóbevételi kockázatokkal, az uniós források fokozatosan csökkenõ szerepe mellett.
Normalizálódó monetáris kondíciók, változatlan alapkamatl
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) monetáris tanácsa ebben az évben is a nem-konvencionális intézkedésekre helyezte a hangsúlyt, változatlan alapkamattal (0,90%) és negatív O/N betéti kamattal (-0,15%). Ezzel, illetve a 3 hónapos betéti eszközben elhelyezhetõ összeg minimális szinten tartásával jóval az alapkamat alatti BUBOR-, illetve dkj-hozamszinteket sikerült elérni. A tartósan laza monetáris kondíciók hosszabb távú fennmaradásának szándékát jelzõ kommunikáció óvatosabbá vált a nyár folyamán, majd az EKB mennyiségi lazítási programjának lezárásáról szóló bejelentése után szeptemberben az MNB is a nem-konvencionális eszközök alkalmazásának módosítását jelezte. Az alapkamat 2019 végéig változatlan szinten maradhat, ugyanakkor az emelkedõ infláció és a globális folyamatok együttes eredményeképpen jövõre emelkedõ BUBOR-szintek prognosztizálhatók. Az év vége felé a jegybanki betéti kamat emelkedésére lehet számítani, összhangban az EKB várható kamatlépéseivel. A forint továbbra is határozott irány nélkül, de az ideinél gyengébb szinteken (315-325) mozoghat az euróval szemben.
Kevésbé támogató külsõ környezet
A második, illetve harmadik negyedévben megállt a globális gazdasági teljesítmény szempontjából meghatározó centrumok rövid távú növekedési kilátásainak javulása. Ezzel egyidõben kissé emelkedett az infláció, ami az inflációs várakozásokat is felfelé korrigálta. A geopolitikai kockázatokat (kiemelten a közel-keleti helyzetet és az Észak-Korea által generált konfliktust) kissé háttérbe szorította az Egyesült Államok fiskális és kereskedelmi politikájának alakulása, valamint az elhúzódó és bizonytalan Brexit-elõkészítési folyamat.
Jelenleg a kereskedelempolitikai lépések számítanak az egyik legnagyobb kockázatnak a globális növekedési kilátások, és ezekkel összefüggésben a tõkepiacok teljesítményének szempontjából – ezzel kapcsolatban az IMF elõrejelzésében is megjelent elõzetes figyelmeztetés. A feltörekvõ piacok megítélését – a kínai kilátásokat övezõ bizonytalanságokkal együtt – érdemben rontja az amerikai kamatok emelkedése és a dollár felértékelõdése. A legsúlyosabb hatásokkal a külsõ és belsõ sérülékenységekkel bíró gazdaságok számolhatnak. A globális kockázati étvágy és a hazai monetáris politika szempontjából egyaránt kiemelten figyelt Fed- és EKB-politika egyre szigorúbbá válik. A tengerentúlon decemberben még egy kamatemelés várható (az idén így összesen négy lesz), míg Frankfurtban még nyáron született döntés a QE-program megfelezésérõl a negyedik negyedévre, majd 2019. januári megszüntetésérõl. A kamatszint várhatóan még idén és a jövõ év nagyobb részében is nulla-közeli maradhat, de 2019 utolsó negyedévében már elindulhat felfelé, amit megelõzhet a még negatív betéti kamat emelése.