Az adócentralizáció mértéke, vagyis az adó- és járulékbevételek GDP-hez viszonyított aránya 2017-ben az Európai Unióban átlagosan 40,2% volt, szemben a 2016-os 39,9%-kal. Az euróövezetben szintén nõtt az adóprés: 2017-ben 41,4% volt, míg 2016-ben 41,2% - derül ki az EU statisztikai hivatalának adataiból.
Franciaországban, Belgiumban és Dániában a legnagyobb az adóterhelés
Az adócentralizációs mutató jelentõs letérést mutat a tagállamok között. A GDP-hez mérten legmagasabb adók és járulékok Franciaországban (48,4%), Belgiumban (47,3%) és Dániában (46,5%) vannak, amit Svédország (44,9%), Finnország (43,4%), Ausztria és Olaszország (mindkettõ 42,4%), valamint Görögország (41,8%) követnek. A skála másik végén Írország (23,5%), Románia (25,8%), Bulgária (29,5%), Litvánia (29,8%) és Lettország (31,4%) állnak.
Forrás: EurostatHazánkban csökkent legnagyobb mértékben az adóprés
2016-hoz képest az EU tizenhat tagállamában tovább nõtt az adóterhelés, a legnagyobb növekedés Cipruson (a 2016-os 32,9% -ról 2017-re 34,0% -ra) történt, megelõzve Luxemburgot (39,4% -ról 40,3%) és Szlovákiát (32,4% -ról 33,2% -ra). Ezzel szemben 13 országban csökkentek az adó- és járulékterhek. A legnagyobb mértékben hazánkban (2016-ban 39,3% -kal 2017-ben 38,4% -ra), majd Romániában (26,5% -ról 25,8% -ra) és Észtországban (33,8% -ról 33,0% -ra).
Eltérõ adópolitikák
2017-ben a termelésre és az importra kivetett adók tették ki az EU adóbevételeinek legnagyobb részét (a GDP 13,6%-át), amit szorosan követtek a társadalombiztosítási járulékok (13,3%) és a jövedelem- és vagyonadók (13,1%). Az eurózónában az adókategóriák sorrendje kissé eltér: itt az adóbevételek legnagyobb részét a tb-járulékok (15,2%) adták, amit a termelési és import adók (13,2%), valamint a jövedelem- és vagyonadók (12,8%) követtek.
A legfontosabb adózási kategóriákat tekintve világos különbség rajzolódik ki az EU tagállamai között. 2017-ben Svédországban (a GDP 22,7% -a), Horvátországban (19,6%) és Magyarországon (18,2%) volt a legmagasabb a termelési és import adók aránya, míg Írországban (8,5%), Németországban (10,7%) és Szlovákiában (11,1%) a legalacsonyabb. A vagyon- és jövedelemadók GDP-hez mért aránya Dániában (a GDP 29,7% -a) volt a legmagasabb, megelõzve Svédországot (18,9%), Belgiumot (16,9%) és Finnországot (16,6%). Ezzel szemben Litvániában (5,4%), Bulgáriában (5,7%), Romániában (6,1%) és Horvátországban (6,3%) a GDP százalékában a legalacsonyabb jövedelem- és vagyonadót vetették ki tavaly. A társadalombiztosítási járulékok GDP-hez mért aránya Franciaországban (18,8%), Németországban (16,7%) és Belgiumban (16,1%) a legmagasabb, míg Svédországban (3,3%) a legalacsonyabb.