A hazai bankok a kedvezõ gazdasági környezetben immár egyértelmûen a növekedés útjára álltak, ami a mérlegfõösszeg, valamint a vállalati és háztartási hitelezés bõvülésében egyaránt tükrözõdik - írja az MNB jelentésében. Az eszközök növekedése elõretekintve is hozzájárul ahhoz, hogy a bankrendszer fokozatosan kinõje azokat a problémákat, melyek a 2008-as válság kitörését követõ idõszak örökségeinek tekinthetõk. Az emelkedõ mérlegfõösszeg, a bõvülõ hitelezés és a javuló gazdasági fundamentumok ugyanis a nemteljesítõ hitelek arányára, a hitelezési veszteségek, valamint az eszközarányos mûködési költségek nagyságára is pozitív hatást gyakorolnak.
A kedvezõ folyamatok mellett azonban a válság örökségének tekinthetõ problémák továbbra sem tûntek el maradéktalanul, miközben új kockázatok is felszínre kerültek. A jelentésben az alábbi fõ kockázatokat azonosítottuk.
A külsõ makrogazdasági környezetbõl származó kockázatok
A globális gazdasági folyamatokat a növekedés várható lassulása és a stabilitási kockázatok enyhe emelkedése jellemzi. Az infláció növekedése a monetáris politika normalizálódása irányába hat, amely az inflációs célt még tartósan el nem érõ jegybankok esetében is a kamatkörnyezet emelkedését vetíti elõre. A fejlett országok monetáris politikájának normalizálódása és a befektetõk kockázatvállalási hajlandóságának változása miatt megforduló tõkeáramlások, valamint a politikai kockázatok kiújulása az elmúlt félévben széleskörû, bár országonként eltérõ mértékû feszültséget eredményezett a feltörekvõ régióban. A KKE régió országait a kedvezõbb makrogazdasági fundamentumok miatt kisebb mértékben érintették az elmúlt fél év feszültségei. A hozamemelkedés hatása a fejlett országokat sem kerüli el: a magas eladósodottság az adósságszolgálat növekedésén keresztül, a strukturálisan gyenge bankok és a bank-szuverén összefonódások pedig a banki mérlegben szereplõ állampapír-állomány leértékelõdésén keresztül jelentenek kockázatot.
A hazai lakáspiacon megfigyelhetõ kockázatok
A hazai lakásárak emelkedése folytatódott az elmúlt idõszakban, Budapesten ráadásul gyorsuló ütemben. A fõvárosban ennek tükrében jelentõsen emelkedett a lakáspiac túlértékeltségének kockázata. Ugyanakkor az ebbõl fakadó kockázatokat enyhíti, hogy az árak emelkedését nem kísérte a kockázatos hitelezés széleskörû terjedése, így az árak esetleges korrekciójának hatása visszafogott lenne a bankok stabilitására. A prudens hitelezés felügyelete mellett a Magyar Nemzeti Bank (MNB) az ingatlanpiac szereplõivel is rendszeresen konzultál, és szorosan figyelemmel követi a piaci folyamatokat.
Szerkezeti kockázatok a vállalati és háztartási hitelezésben
A vállalati hitelezés dinamikus bõvülése a Növekedési Hitelprogram harmadik szakaszának lezárulta óta nem a kívánt szerkezetben történik, a kkv-hitelpiacon ugyanis csak kevesen jutnak hosszú távú, kiszámítható finanszírozáshoz. A kamatkockázat csökkentése érdekében az MNB 2019 januárjától 1000 milliárd forintos keretösszeggel elindítja a Növekedési Hitelprogram Fix (NHP fix) konstrukciót. A konstrukció várakozásunk szerint elsõsorban a szerzõdéskötések szerkezetére gyakorol majd hatást, míg az addicionális hitelkiáramlás mértéke limitált marad. Az élénkülõ kereskedelmiingatlan-hitelezés esetében a devizában nyújtott finanszírozás magas aránya jelenthet kockázatot: devizában történõ hitelezés esetén különösen fontos, hogy a finanszírozott projektek devizabevétellel rendelkezzenek, így biztosítva a fedezettséget. A háztartási hitelezésben az új szerzõdéskötéseken belül érdemben emelkedett a hosszabb távra rögzített kamatozású hitelek aránya, amihez jelentõs mértékben járult hozzá a Minõsített Fogyasztóbarát Lakáshitelek terjedése. Az új kibocsátás kamatozás szerinti kedvezõ szerkezetének fennmaradását segíti az adósságfék-szabályok 2018. október 1-tõl hatályos módosítása, amely a változó kamatozású hitelek esetében a korábbinál magasabb jövedelmet követel meg a hitelfelvevõktõl. Kockázatot jelent azonban, hogy a fennálló hitelállomány nagyobb részét még mindig az éven belül változó kamatozás jellemzi.
Jövedelmezõségi kockázatok
A bankok 2018. elsõ félévi eredménye nemzetközi összehasonlításban továbbra is kiemelkedõ, de enyhén alulmúlja a tavalyi év azonos idõszakának profitját, elsõsorban az értékvesztés-visszaírások mérséklõdése miatt. A korábbi tartalékok felszabadításának kifulladásával a bankrendszer jövedelmezõségének további csökkenése várható. A mûködési költségek mérséklése, valamint a költséghatékonyság javítása tartósan javíthatná a banki eredményt. Ennek egyik útja – a nemzetközi tapasztalatok alapján – a digitális megoldások széleskörû alkalmazása, amelyet a támogató szabályozói környezet is elõsegíthet.