A hazai pénzforgalmi szolgáltatók által vezetett fizetési számlák száma 2018. harmadik negyedévében meghaladta a 10,6 millió darabot, ami mintegy 71 ezer darabos növekményt jelentett az elõzõ negyedévhez képest. Az elsõdlegesen fizetési célra használt fogyasztói számlák száma 43 ezerrel emelkedett a második negyedévi értékhez viszonyítva, így összesen már a 6,7 milliós darabszámot közelítik. A hazai kibocsátású fizetési kártyák száma tovább nõtt 95 ezer darabbal a második negyedévhez képest, így az idõszak végén minden eddiginél több, 9,2 millió darab volt forgalomban. Ezen belül a betéti kártyák 85 százalékos részaránya változatlan a korábbi idõszakokhoz képest, az érintõkártyák aránya pedig 78 százalékra emelkedett, ami darabszámban a korábbi idõszakokhoz hasonlóan 200 ezer körüli növekményt jelentett az elõzõ idõszakhoz képest. A fizikai elfogadóhelyek száma több mint 1100-zal bõvült a második negyedévhez képest és meghaladta a 118 ezret, míg az ezeken az elfogadóhelyeken üzemelõ POS terminálok száma 145 ezer darab volt a harmadik negyedévben. Az érintéses kártyaelfogadásra alkalmas terminálok arányában ez azonban nem jelentett változást, továbbra is a készülékek mintegy 86 százaléka alkalmas az új technológiával történõ fizetésre.
A harmadik negyedévben is folytatódott a hazai fizetési kártyás vásárlási forgalom dinamikus bõvülése. A hazai kibocsátású kártyákkal belföldön 1396 milliárd forint összértékben lebonyolított közel 199 millió darab vásárlási tranzakció értékben és darabszámban egyaránt 23 százalékos emelkedést jelentett az elõzõ év harmadik negyedévéhez képest. Összhangban a korábbi idõszakokkal, az érintéses fizetések térnyerése is egyre hangsúlyosabb, az ilyen módon végrehajtott kártyás vásárlási forgalom az összes vásárlási tranzakció 81 százalékát tette ki, a fizetési mûveletek értékét tekintve pedig az összforgalom 70 százalékát bonyolították ilyen módon. A hagyományos tranzakciók átlagértéke közel kétszerese az érintéses fizetéseknek (11, ill. 6 ezer forint), azaz a kisebb értékû kártyás tranzakciók esetében nagyobb arányban fordul elõ az új technológia használata.
Folytatódott az internetes vásárlási forgalom jelentõs bõvülése is, darabszámban 34, értékben pedig 31 százalékos volt az emelkedés ezen a téren, azonban a teljes kártyás vásárlási forgalomnak csak kis része bonyolódik ilyen módon. A kártyás készpénzfelvételek darabszáma (27 millió darab) nem változott az elõzõ év harmadik negyedévéhez képest, a felvett pénz összértékét (1994 milliárd forint) tekintve azonban az emelkedés 7 százalék volt. A 60 millió darab egyedi forintátutalás összértéke 162 ezer milliárd forint volt a negyedév folyamán, ami 5, ill. 4 százalékos emelkedést jelentett az elõzõ év azonos idõszakához viszonyítva. Szintén bõvült 2017 harmadik negyedévéhez képest az elsõsorban közüzemi és egyéb rendszeres számlák fizetésére használt csoportos beszedések forgalma, darabszámot (19 millió darab) tekintve 3, értékben (220 milliárd forint) pedig 9 százalékkal.
2018 második negyedévében a kibocsátói oldalon elkövetett fizetési kártyás visszaélések száma (15 ezer darab) és az okozott kár értéke (387 millió forint) egyaránt 50 százalékos emelkedést mutatott az elõzõ év azonos idõszakához képest. Továbbra is jellemzõ, hogy a visszaélések elsõsorban a kártya fizikai jelenlétét nem igénylõ, fõként internetes vásárlási tranzakciókat érintik, mind darabszámban, mind értékben a visszaélések több mint 83 százaléka köthetõ ehhez a forgalomhoz. A fogyasztóknak kedvezõ jogszabályi háttér miatt a pénzforgalmi szolgáltatók által a kibocsátói oldalon a negyedév során leírt teljes kár (közel 371 millió forint) mindössze 8 százalékát kellett a kártyabirtokosoknak viselniük. Az elfogadói oldalon a visszaélések száma (2157 darab) és az okozott kár értéke (80 millió forint) 83, ill. 59 százalékos növekedést jelentett a tranzakciószámot és az értéket tekintve az elõzõ év azonos idõszakához képest, azonban a visszaélések teljes forgalomhoz viszonyított aránya továbbra is elhanyagolható mértékû.
2018 harmadik negyedévében a pénzügyi intézményeknek közel 136 milliárd forint bevétele származott pénzforgalmi szolgáltatások nyújtásából, ami 7 százalékos emelkedést jelentett az elõzõ év azonos idõszakához képest. A legnagyobb bevételeket az átutalási és a számlavezetési szolgáltatások nyújtásából érték el a pénzforgalmi szolgáltatók, ami az összes bevétel negyedét, ill. 19 százalékát jelentette. A pénzforgalmi szolgáltatók fizetési kártya elfogadásból származó bevételei (10 milliárd forint) 4 százalékkal csökkentek 2017 harmadik negyedévéhez képest, ami a kereskedõi kártyaelfogadás egyre csökkenõ költségeit jelzi.
2018 második negyedévéhez képest a VIBER forgalom érdemben alig változott. Az elõzõ év azonos idõszakához mérten azonban mind érték, mind tételszám tekintetében jelentõs (17 illetve 8 százalékos) bõvülés tapasztalható. A forgalombõvülés elsõsorban a nagyobb (10 milliárd forint feletti) tételértékû tranzakciókat érintette. Az értékbeni növekedés fõként a bankközi ügyletek, az értékpapír-ügyletek, a BKR forgalom emelkedésének, illetve egyéb jegybanki ügyletek növekedésének tulajdonítható, a tételszámok növekedése a bankközi- és ügyféltételek növekedésének köszönhetõ. Az átlagos tranzakcióméret 1 év leforgása alatt közel 70 millió forinttal emelkedett. A vizsgált idõszakban összességében 425 ezer darab tétel teljesült a VIBER-ben, közel 369 ezer milliárd forint értékben.
A BKR forgalom elõzõ években jellemzõ emelkedõ trendje folytatódott, az elõzõ év azonos idõszakához mérten a kisértékû fizetési rendszer forgalmának bõvülése alapján az elszámolási forgalom értéke 14 százalékkal, tételszáma 4 százalékkal nõtt, fõképp az egyedi átutalási megbízás forgalmának növekedésének köszönhetõen. 2018 harmadik negyedévében a BKR elszámolási forgalma érdemben nem változott az elõzõ negyedévhez képest. Így összességében 2018 harmadik negyedévében mintegy 77 millió darab tranzakció került elszámolásra, 28 ezer milliárd forint értékben. A BKR napközbeni elszámolásban a napon belüli ciklusok közötti tranzakció átgörgetések száma és értéke rendszerszinten továbbra is elhanyagolható, az elõzõ negyedévhez képest jelentõsen csökkent és mindössze 4 rendszertagot érintett.
A KELER KSZF által garantált azonnali tõkepiaci forgalom 52 százalékkal nõtt 2018 harmadik negyedévében a második negyedévhez képest, míg a származékos forgalom tekintetében közel 41 százalékos növekedés észlelhetõ. Az elõzõ évhez képest az azonnali tõkepiaci forgalom közel duplájára, míg a származékos forgalom éves összevetésben 64 százalékkal nõtt. A nyitott kötésállomány 2018 szeptemberi szintje közel 75 százalékkal nõtt a származékos piacon 2018 júniusához viszonyítva, a 2017 szeptemberi szinthez képest pedig mintegy kétszeres növekedés tapasztalható.