Felerõsödött idén a lakosság hiteléhsége
2018.12.27
Tekintélyes bõvülést produkáltak a magyar háztartások a hitelezési piacon. Az év elsõ tíz hónapjában az új lakáshitelek összege 35 százalékkal emelkedett, így túllépte a 720 milliárd forintot. Havonta átlagosan 72 milliárd forintnyi lakáshitelt vett fel a lakosság, míg 2017-ben 54 milliárd forint jutott egy-egy hónapra. A személyi kölcsönöknél még ütemesebb volt a fejlõdés az idei év elsõ 10 hónapjában: 50 százalékkal 383 milliárd forintra nõtt az új hitelek összege. Azaz havi átlagban 38 milliárd forint értékben vettek fel személyi kölcsönt a háztartások, szemben a 2017-es 25-26 milliárddal.

Egyre többen választják a biztonságot

A lakáshitelezésben az egyik legkedvezõbb fejlemény, hogy megugrott hosszabb távra fix törlesztõrészletet biztosító lakáshitelek aránya. Az 5-10 évre azonos törlesztést garantáló új lakáshitelek összege több mint a duplájára nõtt, a több mint 10 évig fix kamatozásúaknál pedig 44 százalékos volt a növekedés, azaz bõven a piaci bõvülés felett teljesítettek ezek a konstrukciók.

Trencsán Erika, a BankRáció.hu hitelszakértõje kedvezõnek nevezte az új lakáshiteleknél a fix törlesztésû konstrukciók térnyerését. “Azt látjuk, hogy a lakáshiteleseknek nagyon fontos a kiszámíthatóság, márpedig a fix törlesztés védelmet nyújt a kamatemelkedésbõl adódó kockázatokra. A fix törlesztésû lakáshitelek térnyeréséhez hozzájárult az is, hogy a Magyar Nemzeti Bank bevezette a fogyasztóbarát lakáshitelekre vonatkozó minõsítési rendszert, ugyanis csak azok a konstrukciók sorolhatóak ide, amelyek több évre fix törlesztést nyújtanak.

Rizikósabb lehet a környezet

A kamatkockázat elleni védelem most különösen fontos tényezõ, mert a magyar kamatkörnyezet még alacsony, de nemzetközi szinten vannak kockázatok, egyrészt az amerikai jegybank épp december végén emelte újból kamatot, a magyar piac szempontjából még fontosabb Európai Központi Bank is könnyen a szigorúbb kamatfeltételek irányába tehet lépéseket a következõ idõszakban” - emelte ki a BankRáció.hu szakértõje.

Hozzátette, hogy bár többségben vannak az új lakáshitelek a fix kamatozásúak, de az év elsõ 10 hónapjában még így is több mint 124 milliárd forintot tett ki a változó kamatozású konstrukciók összege, ezek pedig, hiába olcsóbbak, sokkal kockázatosabbak évtizedes távlatban, mert ezalatt könnyen emelkedésnek indulhatnak a kamatok.

Van helye a növekedésnek

Trencsán Erika azt mondta, hogy a következõ idõszakban folytatódhat a növekedés a személyi kölcsönök és a lakáshitelek piacán, a GDP-arányos lakossági eladósodottsági mutatók ugyanis régiós és nemzetközi összevetésben is alacsonynak mondhatóak.

Túlzott eladósodásról ezért sincs szó egyelõre, de a tudatosság még fontosabb szemponttá léphet elõ. A szakember szerint mivel sokan a már meglévõ lakáshitelüket a kockázatos változó kamatozás mellett törlesztik, a számukra a hitelkiváltás jelenthet biztonságot a jövõben, azaz fix kamatozásúra cserélhetik a meglévõ kölcsönt.

Figyelni kell bármilyen hitelnél!

A BankRáció.hu szerint egyre nagyobb a verseny a bankok között, újabb és újabb ajánlatokkal jelennek meg, ezért a hitelfelvevõknek érdemes alaposan tájékozódniuk az igénylés elõtt, legyen szó személyi kölcsönrõl, lakáshitelrõl vagy esetleg hitelkiváltásról.

A különbözõ konstrukciók között ugyanis tekintélyes, havonta akár tízezres eltérések lehetnek, nem beszélve arról, hogy a banknak visszafizetendõ teljes összegek között milliós különbségek jöhetnek ki.