A mezőgazdasági biztosítás szerepe felértékelődik Szerbiában, ahol a klímaváltozás hatásai egyre közvetlenebb veszélyt jelentenek a termelők számára. Ennek ellenére a mezőgazdasági területek biztosítottsága továbbra is alacsony – hívta fel a figyelmet Duško Jovanović, a Szerbiai Biztosítók Szövetségének főtitkára.

A világjárvány előtti években a szerbiai szántóföldek csupán tíz százalékát fedte biztosítás, ez az arány mára mindössze tizenöt százalékra emelkedett. Bár ez előrelépés, a szakmai szervezetek szerint messze nem elegendő. A biztosítás gazdaságossága továbbra is kétséges, miközben az időjárási kockázatok súlyosbodnak.

A gazdák döntő többsége – mintegy 90 százaléka – továbbra is csak alapfedezetet köt. Ez komoly probléma, hiszen az éghajlatváltozás új típusú, gyakran súlyos károkat okozó kockázatokat hozott magával. A tavaszi fagy mára szinte minden évben megjelenik, és a viharok, valamint az árvizek is egyre gyakoribbá váltak – figyelmeztetett Jovanović.

A biztosítással kapcsolatos bizalmatlanság és a termelők óvatossága mögött leginkább az információhiány áll. „A gazdák tájékozatlansága az egyik legnagyobb akadálya annak, hogy a mezőgazdasági biztosítás a termelés szerves részévé váljon” – hangsúlyozta a főtitkár, aki szerint intézményi szinten kellene elérni, hogy a biztosítás a mezőgazdasági működés alapvető költségeleme legyen.

Az előrelépéshez elengedhetetlen lenne az állami támogatások egységesítése is. Jelenleg a biztosítási díjakhoz nyújtott állami hozzájárulás mértéke régiónként változik, 40 és 70 százalék között mozog. Jovanović szerint egy egységes, például 60 százalékos támogatási kulcs minden régióban lendületet adhatna a biztosítási hajlandóságnak.

Bár a kárkifizetések évről évre eltérnek, összegük rendszerint eléri vagy meghaladja a biztosítási díjbevételeket. A magas költségek miatt a mezőgazdasági biztosítás jelenleg nem tekinthető nyereségesnek a biztosítók számára – tette hozzá a szövetség főtitkára.