A globális felmelegedés csak egy ideig segítette a termésátlagok növekedését, de évek óta nem mutatnak változást az adatok.

Az árpa, a búza, a  kukorica és a rozs jelentõs hozamnövekedést mutattak az 1960-as években kezdõdött, úgynevezett zöld forradalom során. Mára azonban megtorpant a termésátlagok emelkedése a Föld egyes jelentõs gabonatermõ régióiban, sõt van, ahol csökkenést mutat.

A Magyar Tudományos Akadémia tanulmánya a felmelegedés hatásait vizsgálva kitért arra, hogy bár a klímaváltozásnak nagyobb termésátlagot kellene hoznia, valójában az elmúlt években stagnált az egyes  gabonafajták termésmennyisége.

A magyar és dán kutatók által készített felmérés bemutatja, hogy az 1981-2010 közötti idõszakban a vegetációs idõszaki középhõmérséklet átlagának emelkedése Celsius-fokonként 9,6-14,8 százalékkal csökkentette a négy legfontosabb gabonaféleség terméshozamait. A vizsgált 90 év során a csapadékösszegek és a hõmérsékleti átlagok kombinációja 17-39 százalékban magyarázta a termésátlagok ingadozását, de ez a mutató az 1981 és 2010 közötti idõszakban 33-67 százalékra ugrott. Egyes gabonaféléknek az egész régióban megfigyelhetõ stagnálását eddig többnyire társadalmi és gazdasági tényezõkkel magyarázták.

A kutatók elemzésének egyik következtetése szerint a 20. század második felében lezajlott "zöld forradalom" a klímatörténelem egy kivételesen kedvezõ idõszakában javított a termésátlagokon, amikor a növekvõ mûtrágya- és kemikáliafelhasználás, valamint a gépesítés és a növénynemesítés eredményei a mainál lényegesen elõnyösebb klimatikus feltételekkel párosultak. 

A mostani meleg idõjárás miatt aggódnak a gazdák: a rügyek már pattognak, márpedig ha jön egy komolyabb fagy, úgy idén is komoly fagykárok keletkezhetnek a gyümölcsösökben.