A tájékoztató szerint a magánszemélyek az ingatlanértékesítésbõl származó jövedelem meghatározásakor levonják a bevételbõl - többek között - az ingatlan megszerzésére fordított összeget. Január 1-jétõl a jogszabály rendelkezik arról, hogyan kell az ingatlan megszerzésére fordított értéket meghatározni, ha a magánszemély ingatlan formájában adóköteles bevételt szerez (például kifizetõtõl, ingyenes juttatás, eszközátadás keretében, egyéb jövedelemként), és az ingatlant a késõbbiekben értékesíti.

Ilyen esetben szerzési értékként azt a jövedelmet lehet figyelembe venni az új szabály szerint, amelyre tekintettel az ingatlan megszerzésekor adófizetés történt. Például, ha a magánszemély ellenérték nélkül kapott kifizetõtõl egy 10 millió forint értékû lakóingatlant, annak megszerzésekor egyéb jövedelem jogcímén adófizetési kötelezettsége keletkezett. Ha késõbb ezt az ingatlant eladja, a jövedelem számításakor az ingatlan szerzési értékeként 10 millió forintot vehet figyelembe.

Szintén január 1-jétõl, amennyiben a magánszemély vagyoni értékû jogot (például haszonélvezet, használat) értékesít, melyet örökléssel vagy ajándékozással szerzett meg, és a szerzéskor nem fizetett illetéket, a megszerzésre fordított értéket ugyanúgy kell megállapítani, mint az ilyen módon megszerzett ingatlan esetén. Ez azt jelenti, hogy örökléssel szerzett vagyoni értékû jog esetén a hagyatéki leltárban feltüntetett érték, ajándékozással szerzett vagyoni értékû jog esetén az átruházásból származó bevétel 75 százaléka minõsül szerzési értéknek.