Több brit olaj- és gázipari vállalat jelentősen alábecsüli a nettó zéró kibocsátásra való átállásból fakadó pénzügyi kockázatokat – figyelmeztet egy friss kutatás, amely szerint ez túlértékelt vállalati beszámolókhoz és komoly befektetői veszteségekhez vezethet.

A legnagyobb veszélynek a kisebb cégek vannak kitéve, különösen azok, amelyek elöregedett északi-tengeri eszközöket üzemeltetnek. A tanulmány – amely brit és francia egyetemek közreműködésével készült, vállalati jelentések és iparági interjúk alapján arra kereste a választ, hogy a vállalatok mennyire veszik számításba az átmenethez kapcsolódó pénzügyi kockázatokat.

A kutatók szerint a nettó zéró célkitűzések megvalósulása csökkentheti a fosszilis iparágak tőkéhez való hozzáférését, megemelheti hitelköltségeiket, és jelentős értékcsökkenésekhez vezethet. Dr. Freeman Owusu, a Loughborough University Business School oktatója szerint ezek a nyomások egyes vállalatok működőképességét is megkérdőjelezhetik. Mint mondta: „Az átállás a brit olaj- és gázipar számára komoly kockázatokat rejt, beleértve a működési költségek növekedését, a finanszírozási lehetőségek szűkülését és az egyre fokozódó pénzügyi nyomást.”

A kisebb, magas kibocsátású és kevésbé diverzifikált cégek a legsebezhetőbbek. A kutatás két sürgető problémát emel ki: az átálláshoz kapcsolódó pénzügyi kockázatok kezelésének hiányát, valamint az átláthatóbb, testreszabott vállalati jelentések szükségességét.

Bár a jelenlegi nemzetközi jelentéstételi keretrendszerek – mint a TCFD, CDP, ISSB vagy a TPT – iránymutatást adnak a klímakockázatokkal és fenntarthatósági teljesítménnyel kapcsolatban, a tanulmány megállapítása szerint ezek sok esetben nem fedik le teljes mértékben az olaj- és gázipari cégekre jellemző pénzügyi és számviteli kockázatokat.

Owusu hozzátette: „A legaggasztóbb a transzparencia hiánya. Kutatásunk rávilágít arra, hogy a kockázatok mértéke és a jelenlegi vállalati közlések szintje között komoly szakadék tátong. Olyan részletesebb, előretekintő jelentésekre van szükség, amelyek lehetővé teszik a megalapozott befektetési és szakpolitikai döntéseket.”

A kutatás a Loughborough University, a Nottingham University, a University College London (UCL) és a franciaországi ICN Business School (Nancy) közös projektjeként valósult meg.