Mennyit érdemes biztonsági tartaléknak félretenni?
2019.02.11
A megtakarítással rendelkezõk nagy része már gyerekkorában elkezdett gazdálkodni a pénzzel – ez derül ki a K&H megkérdezésébõl, ahol prémium befektetõk mondhatták el gyerekkori pénzügyi tapasztalataikat. Ami egyértelmûen látszik, hogy nemcsak a zsebpénz gyûjtögetése, de akár a pénzügyi társasjátékok is hasznosak lehetnek a felnõttkori megtakarításhoz.

A K&H prémium befektetõk körében végzett megkérdezése alapján a jelenleg megtakarítással rendelkezõk túlnyomó többsége már gyerekkorában is foglalkozott „pénzügyekkel”, azaz saját zsebpénzbõl gazdálkodott, vagy olyan társasjátékokkal játszott – mint például a Monopoly vagy a Gazdálkodj okosan! –, amelyek segítik az alapvetõ pénzügyi fogalmak és folyamatok elsajátítását.

Szerencsére ma már Magyarországon is egyre többen figyelnek arra, hogy legyen valamekkora biztonsági tartalékuk. Az ehhez szükséges pénzügyi tudatosságot már a gyermekeinknek is érdemes megmutatni és ösztönözni õket, hiszen annál könnyebb dolguk lesz felnõtt korukban. Annak sem kell azonban megrettennie, akinek ez eddig nem sikerült. Mindig érdemes ugyanis elkezdeni a megtakarítások gyûjtését, hiszen bárkivel történhet olyan váratlan esemény – elromlik egy drágább mûszaki berendezés, betegség vagy munkahelyváltás miatt kiesik a fizetés egy része, netán munka nélkül marad –, amikor hirtelen lesz szükség egy nagyobb összegre – mondta Zobor Zsuzsanna, a K&H Alapkezelõ vezérigazgatója.

A rendszeres megtakarítás azonban jóval többet jelent a biztonságnál, hiszen arra is megtanít, hogy ne csak a mára, hanem a holnapra is gondoljunk. A pénzügyi tudatosság, tervezés tehát egy felelõsebb, a jövõre is gondot fordító szemléletmódot jelent, amit a mai „eldobható” világban különösen érdemes elsajátítani, a környezetünk fenntarthatósága és a gyermekeink jövõje érdekében is – hangsúlyozta ki Zobor Zsuzsanna.

Elsõ lépés: mennyit célszerû havonta félretenni?

Talán ez a legnehezebb feladat. Segítséget jelenthet, ha belegondolunk, hogy az elmúlt 1-2 hónapban milyen olyan felesleges kiadásaink voltak (pl. egy megvásárolt, de sose hordott ruhadarab vagy egy parkolási büntetés), amelyeknek sokkal jobb helye lett volna a megtakarításaink között.

Második lépés: mekkora a biztonsági tartalék ideális összege?

A mai alacsony kamatkörnyezetben azoktól a megtakarításoktól nem sok hozamot vagy kamatot lehet várni, amelyek bármikor könnyen hozzáférhetõk. Épp ezért érdemes odafigyelni a biztonsági tartalékként félretett összeg nagyságára: ha túl nagy, akkor sok jövõbeni hozamlehetõségrõl kell lemondani. Az általános gyakorlat az, hogy 6 havi kiadásnak megfelelõ összeg felett már a közép- és hosszú távú megtakarításokban is érdemes gondolkodni – tanácsolja a befektetési szakember.

Harmadik lépés: hol érdemes tartani a megtakarítást?

A biztonsági tartalék esetében olyan megtakarítási formát célszerû választani, ami gyorsan hozzáférhetõ és biztonságos. Lehet ez akár egy megtakarítási számla 0% felé közelítõ kamattal, de még jobb, ha olyan alacsony kockázatú befektetést választunk, ahol jó esélyünk van pozitív hozamra. Ilyen lehet akár egy óvatos besorolású vegyes alap befektetési jegye. Rendszeres befektetés keretében, a havi megtakarításunkból, rendszeres vételi megbízással egyszerûen fektethetjük be a pénzünket. A havi befektetésekbõl szépen gyarapodhat a vagyonunk, és a rendszeres vételeknek köszönhetõen, idõben is megosztva, különbözõ beszállási pontokon keresztül építhetjük fel megtakarításunkat.