Az Országos Katasztrófavédelmi Fõigazgatóság adatai szerint idén januárban több mint hétszázötven lakástûzhöz riasztották a tûzoltókat, vagyis átlagosan óránként keletkezett egy lakástûz Magyarországon. Huszonnégy eset áldozatot is követelt. Sajnálatos módon ezek az elriasztó számok sem jelentenek kirívó adatokat az elmúlt évek viszonylatában. Az utóbbi hat esztendõben ugyanis évente 6-7 ezer lakóingatlanban, illetve a hozzájuk tartozó épületekben keletkezett tûz. Általában pedig az év eleji, téli hónapok okoznak kiemelten sok munkát a tûzoltóknak. „A tûzvizsgálati eljárások tapasztalataiból megállapítható, hogy az esetek legnagyobb része emberi mulasztásra, gondatlanságra volt visszavezethetõ. A legtöbb kár a konyhai tûzesetek, a fûtõberendezések, valamint az elektromos berendezések meghibásodásából eredt, de gyakori kiváltó ok az ágyban dohányzás is” - állapítja meg Bérczi László tûzoltó dandártábornok, országos tûzoltósági fõfelügyelõ.
A legtöbb lakástûz a konyhában keletkezik, második legveszélyesebb terület a lépcsõház, de elõfordulásukat tekintve elõkelõ helyen szerepelnek az erkélyen keletkezett tüzek, amelyek egyértelmûen a dohányzással vannak összefüggésben. Számos esetben fordult elõ, hogy a tûzhelyen felejtett serpenyõben, edényben lévõ olaj meggyulladt, a bajt az okozta, hogy nem megfelelõ módon kezdték oltani a tüzet. Ilyen esetben soha ne oltsunk vízzel, a legcélszerûbb, ha az edényre egy fedõt helyezünk! Gyakori volt is, hogy a fûtõberendezésekhez túlságosan közel helyezték el a különbözõ bútorokat, emiatt ezek meggyulladtak. A megelõzés érdekében mindig tartsunk megfelelõ távolságot a fûtõberendezés és az éghetõ anyag között. Csak megfelelõ tüzelõanyaggal fûtsünk! A háztartási hulladékot ne égessük el a kályhában! – hívja fel a figyelmet a katasztrófavédelem.
A lakástüzek többségénél nem közvetlenül a tûz okoz sérülést, hanem a felszabaduló füst vezet füstmérgezéshez, rosszabb esetben halálhoz. Mindez megelõzhetõ, ha füstérzékelõt helyezünk el a lakásban. Az eszköz 85 decibeles hangerõvel jelzi a tüzet annak kezdeti stádiumában, amikor még könnyen meg lehet fékezni. Ez a hangerõ a legmélyebben alvó embert is felébreszti.
A háztartásokban egyre több nagy fogyasztású eszköz van, ami az elektromos rendszer túlterheléséhez vezethet. Ez az elektromos hálózat megfelelõ karbantartásával elõzhetõ meg. A villamos eredetû tüzek kockázata is csökkenthetõ. A Magyar Elektrotechnikai Egyesület, a Magyar Biztosítók Szövetsége és az Országos Katasztrófavédelmi Fõigazgatóság közös ajánlása szerint a villamoshálózatok megtervezését, illetve kivitelezését érdemes minden esetben szakemberekre bízni, továbbá új készülékek beépítésekor is ajánlatos szakember tanácsát kikérni. Fontos az elektronikai eszközök rendeltetésszerû használata. Az éghetõ anyagok és a villamos készülékek, szerkezetek között be kell tartani az elõírt legkisebb távolságot, gondoskodni kell a mûködés közben termelõdõ hõ elvezetésérõl. Alapszabály, hogy soha ne csatlakoztassunk nagyszámú készüléket egyetlen fali csatlakozó aljzatra elosztók közbeiktatásával, mert ez túlterheléséhez, végeredményében pedig tûzhöz vezethet. Elektromos tüzet se oltsunk vízzel! Javasolt olyan tûzoltó készülékeket vásárolni, amelyek oltóanyaga alkalmasak erre a célra is, ilyen például a porral oltó tûzoltó készülék.
Az évtized nyolc évében, 2010-2017 között (a 2018-as adatok még nem állnak rendelkezésre) több mint ötvenezer tûzesetben a károkra megközelítõen negyven milliárd forintot fizettek ki a hazai biztosítók. Ebbõl egyedül 2012-ben, amikor a tüzek száma és a kárösszeg is kirívóan magas volt, mintegy tízmilliárd forint volt a biztosítói kárkifizetés – közölte a Magyar Biztosítók Szövetsége.
Valamennyi lakossági vagyonbiztosítás alapját képezik a tûz- és elemi károk úgy, mint a tûz, robbanás, villámcsapás, szélvihar, felhõszakadás, jégesõ, árvíz, földrengés. Azonban a biztosítási esemény meghatározása, a tûzesetek után nyújtandó biztosítási szolgáltatás és a biztosítási feltételekben megfogalmazott kizárások biztosítónként és akár termékenként eltérõek lehetnek. Megfelelõ szolgáltatást csak abban az esetben tud nyújtani a biztosító, ha a biztosítani kívánt valamennyi vagyontárgyunkat megfelelõ értéken vonjuk be a fedezetbe.
Az MNB statisztikái szerint 2018 harmadik negyedévének végén 3,19 millió lakossági vagyonbiztosítási szerzõdést tartottak nyilván, aminek döntõ része lakásbiztosítás volt. A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint 2018-ban a lakások száma összesen 4 439 959 darab volt, vagyis a lakások több mint 70 százaléka volt biztosított. Ugyanakkor ez azt is jelenti, hogy több, mint egymillió lakóingatlan-tulajdonos nem számíthat kártérítésre egy esetleges káresemény bekövetkeztekor. A meglévõ lakásbiztosítások esetében is probléma lehet, ha az ügyfelek nem aktualizálják azokat, így baj esetén azzal szembesülnek, hogy a károknak csak egy töredékét fedezi a biztosító kockázatvállalása.